Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1965-1966

A tanszékek tudományos és művészeti munkássága

Kutatómunkák

A városi közlekedés egységes forgalomirányítása (tömegközlekedés) TTKT 30.02.01.01. sz. téma. A nagyvárosok közúti és tömegforgalma erősen növekedett — számos ok következtében —, ezzel szemben az idő- és kapacitástényezők hiánya és a minőségi (attraktív) követelmények szükségessé tették a forgalomirányítási rendszer szervezeti és technikai módszereinek, személyi és gazdasági feltételeinek tudományos vizsgálatát, külföldi eredmények felszínre hozását. A zavarelmélet részletes kidolgozása során annak mérésére (és definícióira) kellett javaslatot tenni — eloszlás függvényekkel — és a forgalmi egyenlőtlenség részletes okai és következményeinek feltárása, az elhárítás követelményeinek és feltételeinek kimutatása után került sor a zavarelhárítás távlati és egészen közeli megoldásának kialakítására. (A kutatást végezte: Turányi István, Gyulai Géza, Pálmai Géza, Köves Gáborné. Megbízó: a Fővárosi Tanács VB Közlekedési Igazgatósága.)

A budapesti áramlatok és a budapesti rendezőpályaudvarok munkáinak elemzése. Az elemzés során kidomborodott, hogy a belső üzemi munkák jóval több feladatot rónak a budapesti rendezőpályaudvarokra, mint az átmenő áramlatokkal kapcsolatos vonatösszeállítások. Vizsgálataink alapján javaslatot tettünk néhány olyan szervezési lehetőségre, amellyel csökkenthető, illetőleg gazdaságosabbá tehető a négy rendezőpályaudvar munkája. Ilyenek többek között:

— az érkező és induló áramlatok további koncentrálása;

— a nehéz kiszolgálású iparvágányok felülvizsgálata a további fenntartás eldöntéséhez;

— a rendezés nélkül átmenő vonatok mennyiségének növelése a második körben fekvő rendező pályaudvarokon képzett irányvonatokkal;

— a továbbítási fázisba tartozó áramlatokat rendező centrális budapesti rendezőpályaudvarok kijelölésének vizsgálata stb.

(A kutatást végezte: Jenei Kálmán. Megbízó: MTA.)

Egységes alapelveken nyugvó, összehasonlításra alkalmas kapacitás- és kihasználás-számítási módszerek kidolgozása valamennyi közlekedési ágazatra. A tanulmány az általános kapacitás-számítási elmélet módszereinek felhasználásával rögzíti a különböző közlekedési ágazatok alapvető tevékenységi, illetve teljesítményi körének a feladat szerinti felbontását, rendszerezését. A rendelkezésre álló szállító kapacitásokat és teljesítményeket az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében használati értékük jellegének megfelelően csoportosítja. A megfelelő homogenitás biztosítása, majd az időalapok és a kapacitás időnorma értelmezésének —• továbbá az ebből következő meghatározási módnak — egységesítése során a kihasználás tényezőinek értékelését adja a dolgozat. (A kutatást végezte: Ke- lendi Gyula. Megbízó: MTA.)

A hírátvitel pontossága a vasúti üzem irányítása szempontjából. A téma kimunkálása során sikerült felfedni az alábbi összefüggéseket:

1. A technika által jelenleg rendelkezésre bocsátott lehetőségek nagyobbak, mint amit e fejlődési folyamat kezdetén ki tudunk használni.

2. Megállapítást nyert, hogy a hírátvitel pontosságát nem lehet rendszer-függetlenül elemezni. A hírátvitel szükséges pontosságát csak annak a rendszernek a dinamikáját követve lehet megállapítani, amelyben a kérdés felvetődik.

3. A vasút kibernetikai eszközökkel való irányításának előrehaladásával a pontossági igény nő, e fejlődés első szakaszában azonban a távgépíróval való hírátvitel jelenlegi formája módosításokkal elegendő pontosságot biztosít. (A kutatást végezte: Westsik György. Megbízó: MTA.)

A vasúti hírátviteli rendszer vizsgálata, tekintettel az üzemirányítás automatizálására. A téma kidolgozása során az alábbi eredményekre jutottunk:

1. A jelenlegi, másutt már alkalmazásban levő információs gépek sokkal nagyobb, kombinatívabb lehetőségeket kínálnak a vasút jelenlegi információs rendszerének korszerűsítésére, mint amelyeket egyáltalán kihasználhatunk.

2. A jelenlegi vasúti információs rendszer fejlesztése csak az igények pontos feltérképezése alapján valósítható meg rendszerméretezési feladat részeként.

3. A lehetséges fejlesztési megoldások olyan nagyszámú kombinációs lehetőséget kínálnak, hogy az optimum kiválasztásához messzemenő gazdasági elemzés szükséges.

4. A téma kutatása világossá tette, hogy e kérdést csak átmenetileg lehet lezártnak tekinteni, addig, míg szükségképpen fel nem mértük a vasútnak mint rendszernek az információs igényét, figyelembe véve a korszerű üzemirányítási módszereket. (A kutatást végezte: Balogh Győző, Papp János és Westsik György. Megbízó: MTA.)

87