Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1965-1966
A tanév története
Az Építészmérnöki Kar és a Weimari Építészeti Főiskola között szervezett csere-gyakorlat időtartama 2 hét, a többi gyakorlaté 3 hét volt, részben szakmai, részben kulturális tartalommal. A gyakorlatok mindhárom karon igen jól sikerültek. Immár hagyományossá vált az önköltséges csere a Weimari Építészeti Főiskola és az Ásvány- és Földtani Tanszék között. Ez évben a cserében 8 hallgató, 1 oktató és 1 tanszéki segéderő vett részt. Tanulmányi eredmények Az 1965/66. tanév tanulmányi eredményeit az utóvizsga-időszak végén értékelték olymódon, hogy a szigorlati tárgyakból kapott osztályzatok eredményét kétszeresen vették figyelembe az átlag és a rendűség kiszámításakor. Meg kell azonban jegyezni, hogy az érvényben levő tanterv értelmében az Építészmérnöki Kar V. évfolyama a 2. félévben nem vizsgázott. A kari átlagok közül legjobb az Építészmérnöki Kar átlaga 3,24, illetve 3,26 átlaggal. Hat év óta először fordult elő, hogy az Építészmérnöki Kar tanulmányi átlaga felülmúlta a Mérnöki Karét. Ä reform-tan tervek bevezetése óta egyre javult az Építészmérnöki Kar átlaga. A javulásnak azonban van egyéb más oka is, ti. az Építészmérnöki Karon volt a legnagyobb túljelentkezés és ezért jobb a hallgatói anyag. Évfolyamonként vizsgálva az eredményeket, a legjobb átlagot az első félévben az V. évesek (3,44), a második félévben a IV. évesek (3,49) érték el, mindkét félévben a II. évesek voltak a leggyengébbek. A nappali tagozatos hallgatók 1965/66. tanévben elért vizsgaeredményeit az 1. táblázat tünteti fel. 1. táblázat 1. félév 2. félév Évfolyam Építészmérnöki Kar Közi. Üzemmérnöki Kar Mérnöki Kar Egyetem összesen Évfolyam Építészmérnöki Kar Közi. Üzemmérnöki Kar Mérnöki Kar Egyetem összesen i. 3,32 2,96 3,08 3,12 i. 3,20 2,73 3,10 3,05 ii. 3,03 2,80 2,95 2,96 II. 3,08 2,74 2,96 2,97 in. 3,15 3,02 3,13 3,12 ni. 3,27 2,95 3,20 3,18 IV. 3,25 3,28 3,48 3,36 ív. 3,47 3,38 3,54 3,49 V. 3,59 3,34 3,41 3,44 V. — 3,44 3,48 3,47 Összesen 3,24 3,08 3,20 3,19 Összesen 3,26 2,94 3,18 3,17 Az első félévben a legtöbb jelesrendű hallgató a Mérnöki Karon volt, de ezen a karon a legnagyobb az elégtelen rendűek száma is. A múlt tanév hasonló időszakához viszonyítva kissé csökkent a jelesek százaléka (múlt évben 2,8 %), némileg nőtt az elégtelen és elmaradt vizsgák százaléka (múlt évben 9,8%). Á tanulmányaikat abbahagyok száma a múlt évi 135-ről 161-re emelkedett. A második félévben a rendűség megoszlása összegyetemi viszonylatban majdnem azonos az elmúlt tanév második félévének eredményeivel. Csupán a jóren- dűek százaléka emelkedett 23,2 %-ról 24,2 %-ra és a bukott-elmaradt hallgatók száma csökkent 8,9 %-ról 8,0 %-ra. A rendűség szerinti eredményt a 2. táblázat mutatja. 20