Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1965-1966

Disszertációk

HOLÉCZY GYULA egyetemi adjunktus

MAGASÉPÍTMÉNYEK FÜGGŐLEGES ÉPÍTÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE GEODÉZIAI MÓDSZEREKKEL

Műszaki doktori értekezés.

Megvédés időpontja: 1965. november 18.

Eredeti terjedelme: 105 old. 17 ábra.. 17 old. számítási melléklet.

Az értekezés első részében a szerző a kis alapterületű és magas építmények függőleges építésének geodéziai módszerekkel történő ellenőrzésére az általa kidolgozott és gyakorlatilag is alkalmazott eljárást ismerteti. Az eljárás alapján tisztán szögméréssel — fizikai, meteorológiai adatok mérése és felhasználása nélkül — határozható meg a vizsgált építmény álló tengelyvonalának a tervezett függőlegesből való kitérése úgy, hogy külső hatásoktól (a Nap és a szél kitérítő hatásától) mentes értéket kapunk akkor is, ha a méréseket az említett hatások egyike, vagy mindkettő érvényesülése közben végezzük. A dolgozat megállapítja továbbá az eljárás alkalmazhatóságának feltételeit, valamint levezeti a számítással kapott eredmény megbízhatóságát.

Az értekezés második része a magasépítmények építés utáni vizsgálatainak szempontjait tárgyalja. A vizsgálatokból olyan tapasztalati következtetéseket lehet levonni, melyeket hasonló szerkezetű más építmények építés közbeni ellenőrzésére is felhasználhatunk. A külső hatásokra végzett mozgások vizsgálata az értekezésben a következő szempontokra terjed ki:

a) A Nap egyoldalú, de napközben változó irányú melegítő hatására bekövetkező periodikus mozgásnak, a magasság függvényében változó nagyságú és általában eltérő tájékozású mozgásgörbe (jó közelítéssel ellipszis) egyes pontjainak, illetve jellemző adatainak (kis- és nagytengelyének, tengelyirányának) meghatározása geodéziai mérésekkel.

b) A közel függőleges építménytengely szél hatására bekövetkező alakváltozásának a mérése.

Utóbbi mérésekre az értekezés olyan összefüggő méréssorozatot javasol, mely mérések eredményeiből közvetlenül megállapítható, hogy különböző erősségű szélben az építmény milyen mértékben fekszik be a szél irányába, mekkora az építmény legnagyobb kilengése, lengésének amplitúdója, iránya és időbeli lefolyása. A mérések egyúttal alkalmasak arra is, hogy belőlük a tengelygörbe alakját jól megközelítő y=ax" alakú parabolának a és n ismeretlenjeit kiegyenlítéssel kapjuk meg. Az ismeretlenek kiegyenlített értékének meghatározására a geometriai dualitáson alapuló közelítő eljárást alkalmazza.

126