Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1965-1966

A tanszékek tudományos és művészeti munkássága

ken. (A kutatást végezte: Haszpra Ottó. Megbízó: OVF Vízügyi Tervező Vállalat. Kutatóhely: Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet.)

A Nagymarosi Vízlépcső duzzasztóművé gáttábláinak, utófenekének és betétgerendáinak hidraulikai kismintavizsgálata üvegcsatornában. 1:25—1:30 méretarányú kistorzítású modellen kötélerőmérés- sel meghatározták a gátszerkezet mozgatásához szükséges felhúzóerőket és a gátkorona fölött kialakuló vízfelszínt. A pajzsokra és a gátszerkezetre ható nyomáseloszlást és a gát fölött kialakuló vízfelszínt, valamint az átbukási tényezőket egy másik változat 1:25 méretarányú szeletmodelljén határozták meg. Megállapították a szegmensgát csuklójának excentrikus elhelyezéséből adódó felhúzóerő módosulásokat a felhúzóerő szempontjából legkedvezőbb excentricitás meghatározása érdekében. Többféle betétgerenda típusra vizsgálták a mozgó vízbe való behelyezéskor fellépő hidrodinamikus terhelést. Ennek alapján kiválasztották a legkedvezőbb gerendatípust és megállapították a mozgó vízbe való behelyezés korlátáit. Javaslatot adtak a betétgerendák rezgéstani vizsgálatára. (A kutatást végezte: Haszpra Ottó, Pyber László. Megbízó: OVF VÍZITERV. Kutatóhely: VITUKI.)

A Nagymarosi Vízlépcső betétgerendáinak rezgéstani kisminta vizsgálata. 1965. év folyamán önálló kutatással megteremtették a vízépítési szerkezetek rezgéstani kismintavizsgálatának elméleti alapjait. Ennek alapján elsőként megtervezték és részben megépítették a nagymarosi duzzasztómű egy betétgerendájának rezgéstani modelljét, melynek teljes megépítése és vizsgálata a kutatás következő lépcsőjében, 1966 folyamán kerül sorra. Megterveztek egy új típusú rezgésmérő fejet, amely erőátadás nélkül vízalatti pontok elmozdulásának mérésére alkalmas és elkészítették ennek kísérleti példányát. A modellezési elmélet megalkotása és a vízalatti rezgésmérőfej megszerkesztése lehetővé teszi, hogy hazánkban — sok tekintetben világviszonylatban is úttörő jelleggel — meginduljanak a vízépítési szerkezetek rezgéstani problémáival kapcsolatos kismintavizsgálatok. (A kutatást végezte: Haszpra Ottó, Pyber László, Pálos László. Megbízó: OVF VÍZITERV. Kutatóhely: VITUKI.)

A II. Tiszai Vízlépcső duzzasztóművé utófenekének vizsgálata kisebb vízhozamok alsó átbocsátása esetére. Az 1964. évi modellkísérletek adatainak új szempontok szerinti feldolgozása, mivel a tervezés során az alsó átbocsátás nagyobb súllyal került szóba. Megállapították, hogy mivel az eredetileg tervezett utófenékre a mértékadó terhelést a nagy vízhozamok alkalmával előálló és nagy távolságra ható vízugrás jelentette, kis vízhozamok alsó átbocsátására az utófenék változtatás nélkül megfelel. (A kutatást végezte: Haszpra Ottó. Megbízó: OVF VÍZITERV. Kutatóhely: VITUKI.)

A dunai vízerőművek fel- és alvízében kialakuló nempermanens áramlási jelenségek számítása elektronikus számítógéppel. Folyami vízerőművek csúcsrajáratásánál mind a fel-, mind az alvízben fokozatosan változó, nempermanens vízmozgás alakul ki. A vízszint időbeli változását az energia- termelés során figyelembe kell venni. A nempermanens vízmozgás számítása igen bonyolult egyenletekkel, csak elektronikus számítógépekkel oldható meg. Matematikai programot készítettünk a Duna folyó Vojka—Dunaszeg-i, Dunaszeg—Nagymaros-i (mellékfolyókkal együtt) szakaszára és végül a Nagymaros—Mohács-i, ill. Nagymaros—Adony-i folyószakaszokra. (A kutatást végezte: Kozák Miklós, Klavszky Emil, Gyurmánczi János. Megbízó: VITUKI.)

Munkagödrök vízzáró függönnyel való víztelenítésével kapcsolatos laboratóriumi kísérletek. Bentonitos rétegek mechanikai stabilitásának, áteresztőképességének vizsgálata egyoldali víznyomással szemben, különböző szűrőrétegek esetében, változó bentonit szuszpenzió sűrűség mellett, magas- nyomású hengerben. Nagyméretű modellszekrényben hidraulikus szivárgási és talajtörési kísérletek vonalas létesítmények, nagyméretű munkagödrök speciális eseteit kiválasztva a réseit bentonitos faltávolság, mélység függvényében vizsgálták, különös tekintettel a stabilitás kérdésére. (A kutatást végezte: Gróf Ferenc, Sárosi Lajos. Megbízó: ÉM.)

Vízépítési kiöntő- és aszfaltanyagok vizsgálata. Rézsűre fektetett betonlapburkolat kiöntő anyagának, valamint takarékos, de vízzárási követelményeket kielégítő burkolólap csatlakozások kialakításának kísérletei, figyelembe véve a bitumen, ill. különféle töltőanyagok keverékének Teológiai tulajdonságait. Bitumenes szűrőrétegek előállítása és vizsgálata laboratóriumi magasnyomású berendezésben. Aszfaltburkolat alatti leszívási görbe alakulásával kapcsolatos hidraulikus modellkísérletek és elektromos analógiával kapcsolatos vizsgálatok. Laboratóriumi tapasztalatok alapján épített félüzemi kísérleti szakasz helyszíni vizsgálata. (A kutatást végezte: Csongrády Kornél, Gróf Ferenc, Sárosi Lajos, Buócz Tibor. Megbízó: OVF.)

Aknatalpcementálási kísérletek. Az aknatalpdugók készítési technológiájával kapcsolatban laboratóriumi vizsgálatok a cementszuszpenzió fajsúly, kiömlési sebesség hatásának vizsgálatára. Az akna- modellbe szénsav bevezetésével a cement-szemcsékre gyakorolt hatás vizsgálata különböző fajsúlyú szuszpenzió esetében. Cement-minőség (őrlési finomság) hatásának vizsgálata különböző csőállások és fajsúly esetében. (A kutatást végezte: Gróf Ferenc, Sárosi Lajos. Megbízó: Aknamélyítő Tröszt.).

Kisműtárgyak körüli szivárgási jelenségek vizsgálata. Reológiai vizsgálatok felhasználása a szivárgó vízmozgás dinamikai jellemzésére. Műszer kiválasztása a reológiai vizsgálatok céljára. Viszkozitás, határfeszültség mérések, differenciál-termikus analízissel definiált anyagok esetében a szivárgási jelenség megfigyelése, időbeli változásának regisztrálása kétfázisú modellek esetében. (A kísérletet végezte: Sárosi Lajos. Megbízó: MTA.)

119