Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1964-1965

A tanév története

Az Építészmérnöki Kar valamennyi tanszékén vitát rendeztek az aktuális politikai és gazdasági kérdésekről, továbbá kidolgozták az Építéskivitelezés c. tárgy vizsgálati metodikájának módszertani alapelveit. E pozitívan értékel­hető eredmények mellett azonban elmaradt a szaktárgyak ideológiai felül­vizsgálata. A Közlekedési Üzemmérnöki Karon megvizsgálták a Közlekedési Üzemtan c. tárgy ideológiai vonatkozásait. A vita konklúziójaként a tankönyv szerzője a javaslatok jelentős részét elfogadta, és a módosításokat végrehajtotta. Ezen­kívül megvitatták a Vasúti járművek üzeme c. tárgy jegyzetét, és folyamatba tették az Anyagismeret és technológia e. tárgy ideológiai felülvizsgálatát. Figyelemmel kísérték a Marxizmus — Leninizmus Esti Egyetemen tanuló oktatók munkáját, és segítséget nyújtottak a beiskolázáshoz is. A tanszéki ideológiai viták megrendezése elmaradt. A Mérnöki Karon a felmerült személyi problémák miatt a tanév folyamán csak a feladatok szervezeti előkészítéséig jutottak el. Az alaptárgyi tanszékek csoportjában felmérték a végrehajtandó feladatokat az ideológiai képzettség, továbbtanulás és egyéb ideológiai szempontok figye­lembevételével. Vitát rendeztek dr. Bodó Zalán, illetve Zimonyi Gyula jegy­zetének hőtani részéről, Roller Béla: ,,A tartók statikája problémáinak mód­szerei” című, végül Seitz Károly: ,,A differenciálegyenletek alkalmazásának néhány ismeretelméleti problémája” c. jegyzetekről. A tanév folyamán ismételten felmerült a kötött ideológiai tanfolyamok szervezésének kérdése, az egyetemi VNB azonban arra az álláspontra helyez­kedett, hogy a továbbképzés fő formája a Marxizmus — Leninizmus Esti Egyetem, valamint a kandidátusi vizsgákkal kapcsolatos vizsgák letétele. E fő formák mellett azonban az egyéni tanulás továbbra is az ideológiai fejlődés fontos eszköze marad. A kádermunka 1965-ben lejárt az első öt éves terv káderfejlesztési tervidőszaka. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a káderfejlesztési tervek elősegítették az oktatók szakmai és politikai fejlődését, s ezen keresztül emelkedett a tanszéke­ken folyó oktató-, nevelő- és tudományos munka színvonala. A káderfejlesz­tési tervek végrehajtásának egyik előnyös következménye, hogy nőtt azoknak az oktatóknak a száma, akik tudományos címeket, fokozatokat szereztek. A Marxizmus —Leninizmus Esti Egyetemre az elmúlt évben 12 fő iratkozott be. A beiratkozottak lelkiismeretes munkát végeztek. A káderfejlesztési tervek végrehajtásának befejezésével elkészültek a minő­sítések is. Az elmúlt tanévben 19 új oktató került az egyetemre pályázat útján, ugyan­ezen idő alatt 14 fő távozott. Az egyetemi oktatók létszámának megoszlása a következő: Építészmérnöki Kar 133 fő Mérnöki Kar 153 fő Közlekedési Üzemmérnöki Kar 57 fő Központi tanszékek 88 fő Összesen: 431 fő 2 ÉKME Évkönyve 1964/65 — 63254 17

Next

/
Thumbnails
Contents