Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1964-1965
A tanszékek tudományos és művészeti munkássága
A városi utak és csomópontok forgalomtechnikai méretezésénél mértékadó közúti forgalom meghatározása. A jelenlegi forgalmi viszonyok értékelésénél mértékadó közúti forgalom meghatározására Budapesten öt, különböző jellemzőkkel rendelkező útkeresztmetszetben, megbatározott rendszer szerint 1 éven keresztül forgalomszámlálást hajtottak végre. Ennek alapján meghatározták az óránkénti forgalom tartóssági görbéit az 5 munkanap forgalmára, a szombati és vasárnapi forgalomra, az egységjárműben kifejezett forgalomra, valamint csak a személygépkocsikra. Ezután a különböző tartósságú forgalmat összehasonlították a különböző időtartamú és összetételű forgalom évi átlagértékével. Ennek alapján többek között megállapították, hogy a mértékadó hétköznapi forgalom, és a 30 —100 órás tartósságú egységjárműben kifejezett összforgalom a napi forgalom évi átlagának 8,5 — 11,0%-a. A kutatómunkáról készült jelentés a jelenlegi viszonyok értékelésénél mértékadó forgalom meghatározására javaslatot tartalmaz. (A kutatást végezte: Bényei András. Megbízó: MTA.) Bitumenek Teológiai vizsgálata. A mérések alapján a Marschalkó-féle rotációs viszkozimétert bitumenek Teológiai tulajdonságainak meghatározásához alakították át. A kialakított új műszerrel méréseket végeztek széles hőfok-batárközben, különböző bitumeneken. Meghatározták a nagylengyeli bitumenek valódi folyásgörbéit. Az irodalomban ismertetett viszkozitás-hőfok ösz- szefüggések közül meghatározták bitumenek esetében a mérések eredményéhez legjobban simuló összefüggést. Vizsgálataink alapján a nagylengyeli bitumenek viszkozitási értékei cgs. rendszerben megállapíthatók és széles hőfokhatárközben, a technológiai hőmérsékleten ugyanúgy, mint az útburkolatokban levő hőmérsékleten számíthatók. (A kutatást végezte: Buóez Tibor. Megbízó: MTA.) Bitumenes talajstabilizáció. Laboratóriumi kísérletek alapján homoktalajok stabilizálását végezték el hígított bitumennel több kilométer hosszúságban épült utakon, az ország különböző területein. A talajanyagok kapilláris vízemelő képességének csökkentésére, illetve megszüntetésére eljárást dolgoztak ki. Egyes szerves vegyi anyagok adagolása a fagyveszélyes talajok kapilláris vízemelő képességét megszünteti, és ezáltal a költséges talajcserét földmunkák építésénél, a műszaki követelmények kielégítése mellett, mellőzni lehet. (A kutatást végezte: Buóez Tibor, Cságoly József, Dobozy Ottó. Megbízó: MTA.) A közúti forgalom növekedéséből adódó városfejlesztési feladatok. A tanulmány bevezetőül, az országos forgalomfejlődés előrebecsléséből kiindulva, azokat a tényezőket vizsgálja, amelyek a különböző nagyságú és jellegű hazai települések forgalmának várható növekedését meghatározzák. Ennek figyelembevételével a továbbiakban az álló járművek elhelyezési kérdései, majd az úthálózat fejlesztésének főbb kérdései következnek. Az álló gépjárművekkel kapcsolatos forgalmi vizsgálatok és tervezés, a parkolóhelyek és garázsok elhelyezésének és kialakításának fő pontjai, a gépjárműüzemi létesítmények fő fejlesztési kérdései, végül a várakozási és tárolási igények kielégítésének együttes tervezése, az utak és csomópontok kialakításának fontosabb szempontjai szerepelnek, különös tekintettel a területigényre és a fokozatos fejlesztés feladataira. (A kutatást végezte: Bénye András, Kálnoki Kis Sándor, Koller Sándor, Krizsán Gyula, Pápay Zsolt. Megbízó: EM Településfejlesztési Főosztály.) A városi közúti forgalom jellemzőinek vizsgálata. Az Országos Távlati Tudományos Kutatási Terv 30. sz. főfeladata keretében a tanszék által 1961-ben kidolgozott, „A városi közúti forgalom jellemzőinek és összefüggéseinek vizsgálata; járműegyenérték megállapítása” c. téma eredményeinek felülvizsgálata, illetve az ott nyert mutatók fejlődésének vizsgálata vált szükségessé. Ennek érdekében az 1961. évi méréseket részben megismételték. Ezen belül vizsgálták a forgalom növekedését, a járművezetők és járművek műszaki jellemzők szerinti megoszlását, összetételének változását. Külön meghatározták csomópontonként a közúti forgalommal párhuzamos, illetve azt keresztező gyalogosforgalom zavaró hatását, ezen belül a kiválasztott helyeken az előbbiből adódó kapacitásérték-változásokat. A mérési eredmények alapján összefoglalták a forgalomtechnikai számításokhoz és tervezéshez szükséges főbb értékeket. (A kutatást végezte: Kálnoki Kis Sándor, Koller Sándor, Krizsán Gyula, Mentsik Győző, Pálmai Gyula. Megbízó: Budapest Fővárosi Tanácsa VB Közlekedési Igazgatóság.) Budapest legnagyobb terhelésű útvonalainak és csomópontjainak vizsgálata abból a szempontból, hogy jelenlegi állapotukban meddig alkalmasak a növekvő járműforgalom lebonyolítására (IH. befejező rész). A vizsgálat során először a jelenlegi pályaviszonyokat mérték fel, és a jelenlegi mértékadó forgalmat határozták meg. Ezután következett az értékelés kapacitás szempontjából és a kapacitástartalék-számítás, továbbá a jövőben várható mértékadó forgalmat határozták meg. Végül megállapították a telítettség várható időpontját. Ebben a befejező részben végezték el az 1962 —63 — 64. évi kapacitástartalék-vizsgálatok eredményeinek összefoglalását úthálózatKutatómunka 128
