Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1964-1965

A tanszékek tudományos és művészeti munkássága

tani vizsgálatok a domoszlói tározó létesítésével kapcsolatban. Hidrológiai Közlöny, 1965. 7. sz. 314 — 321. old. — Magyarország 1:5000 és 1:10 000 mér­nökgeológiai mintatérképe. A KGST 1964. évi berlini ülésén bemutatva, Bu­dapest, 1964. 12. old. orosz nyelven, 7 térképlap. Papp Ferenc: Lengyelország ásvány- és gyógyvizeiről. Hidrológiai Tájékoz­tató, 1964. IV. 56 — 58. old. — Az ÉKME 100 éves Ásvány- és Földtani Tan­széke a vízföldtan szolgálatában. Hidrológiai Tájékoztató, 1965. VI. 8 — 9. old. — A tanulmányi kirándulások szerepe az oktatásban. Hidrológiai Tájékoz­tató, 1965. VI. 35-36. old. Előadások Bauer Jenő: Budapest és a Balaton az európai fürdőkultúra két centruma. (Veszprémi Nyári Egyetem, Veszprém, 1964.) — Budapest fürdőinek fejlesz­tése idegenforgalmi szempontból. (MTESZ, Hidrológiai Társaság, 1965. márc.) Kertész Pál: Die Natursteinvorkommen Ungarns. (Weimar, 1965. máj.) Maucha László: Karsztföldtani kutatómunka a jósvafői Kutatóállomáson. (METESZ, Barlangkutató Szakosztálya, 1964. nov.) Papp Ferenc: Karsztmegfigyelések a Bakonyban. (MTESZ Hidrológiai Társaság veszprémi ankétja, Veszprém, 1964. okt.) Kutatómunka Magyarország iparilag művelhető jelentősebb bánya-, ill. folyami kavicskészlete. Jelentés a Betonelemgyártó ipar fejlesztésének optimalizálása c. témához. A kiterjedt kutatások kb. 6000 fúrásadat alapján tisztázták az ország különböző részeiben az építőiparban fontos kavics-, ill. homokos kavics-lelőhelyeket, ahol viszonylag vékony meddőrétegek feltételezésével nagy vas­tagságú telepek fellelése volt a cél. A vizsgálatok alapján az ország ilyen kavics- és homokos kavicslelőhelyei jól lehatárolható 5 területegységben voltak rögzíthetők. (A kutatást végezte: Török Endre, Kieb Béla. Megbízó: ÉGSZI.) Felsődunai Vízerőművel kapcsolatos ásványkőzettani vizsgálatok. A felsődunai fontosabb mederszelvények hordalékanyagának ásvány- és kőzettani, valamint technikai vizsgálatát végezte el a tanszék. A vizsgálatok célja annak tisztázása volt, hogy e hordalék mint beton­adalékanyag a támasztott követelményeknek mennyiben felel meg. (A kutatást végezte: Papp Ferenc, Bidló Gábor, Török Endre, Kieb Béla. Megbízó: VITUKI.) Budapest főváros mérnökgeológiai térképezése. Célja a budai oldal építésföldtani adottságai­nak térképi ábrázolása az iparban való felhasználás céljából. A munkálatokat a tanszék az FTI-vel karöltve végezte el. (Utóbbi a pesti oldal problémáiban működött közre. A kutatást végezte: Papp Ferenc, Zsilák György László, Török Endre, Kieb Béla. Megbízó: Budapest Fő­városi Tanács.) A keszthelyi magas talajvíz okának hidrogeológiai vizsgálata. Az utóbbi évtizedben Keszt­helyen észlelt nagymérvű talaj vízszint-emelkedés okának tisztázásával lehetőség nyílik a káros tényezők perspektivikus kiküszöbölésére. A munkálatokkal párhuzamosan megoldást kap a város talajvíz- és szennyvízrendezése. (A kutatást végezte: Papp Ferenc, Török Endre, Zsilák György László, Bidló Gábor, Kieb Béla, Bauer Jenő. Megbízó: Keszthelyi Városi Tanács.) Üzemtelepítéshez szükséges mérnökgeológiai vizsgálatok I — II. A megbízás értelmében Kis- tarcsán és Székesfehérvárott végeztek feltárásokat, amelyek alapján részletes műszaki földtani tanulmányt készítettek. A fehérvári feliszaposodott övárokrendszer feltérképezése fokozott nehézséget támasztott többszintes épületek létesítésével kapcsolatban. (A kutatást végezte: Papp Ferenc, Török Endre, Kieb Béla, Bauer Jenő. Megbízó: GELKA, Kistarcsa-Székesfehér- vár.) A Monori Állami Gazdaság gombai üzemegységének vízellátási kérdései. A munka célja az újonnan létesítendő tehenésztelep napi 100 m3 vízigényének biztosítása volt. (A kutatást végezte: Papp Ferenc, Kieb Béla. Megbízó: Monori Állami Gazdaság.) 118

Next

/
Thumbnails
Contents