Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1963-1964
Dr. Perényi Imre rektor beszéde az egyetem tanévnyitó ünnepségén
mányos súlyára jellemző, hogy a tudományos fokozattal vagy egyetemi doktorátussal rendelkező oktatók számaránya jelenleg 23%, további 20% pedig az ilyen tudományos fokozatok elnyerésére készül. A külföldi utazások is nagyban elősegíthetik oktatóink fejlődését. Az elmúlt tanévben oktatóink 131 tanulmányutat tettek, 71-et szocialista és 60-at nyugati államokban. Kedves Elvtársak! E rövid értékelő megjegyzések után szeretnék néhány szót szólni az előttünk álló feladatokról. 1. A most induló tanévvel a magyar felsőoktatás történetében jelentős határkőhöz értünk. Több éves előkészítő munka után megkezdődik az eddigi legátfogóbb és legáltalánosabb oktatási reform megvalósítása. Egyetemünk fő feladata tehát ebben a tanévben, a hallgatók mindennapos oktatása és nevelése mellett, a reform gyakorlati bevezetése az első évfolyamokon. A reformtantervek készen vannak. Ezeken már csak kisebb változtatások, javítások várhatók. A fő feladat a tananyag reformprogram szerinti részletes, mélyreható korszerűsítése, a tantárgy tematikák kidolgozása, új jegyzetek megírása. Most már a kérdés nemcsak az, hogy mit oktassunk, hanem az is, hogy hogyan oktassunk? Az eddiginél lényegesen nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk a módszertani kérdések megoldása érdekében. Az új, korszerűi módszerek kidolgozása munkaigényes feladat lesz. Ebből a munkából minden tanszéknek és minden oktatónak alaposan ki kell vennie a részét. 2. Továbbra sem szabad egy pillanatra sem szem elől téveszteni célunkat, hogy nemcsak jó szakembert, hanem kommunista szakembert, kommunista mérnököt kell nevelnünk, hiszen a ma tanuló hallgatók már a kommunizmus építésében fognak gyakorlott, tapasztalt mérnökként dolgozni. Az ideológiai tantárgyak hatékonyságának fokozása mellett biztosítani kell, hogy a szaktárgyak anyaga és szelleme is tükrözze a marxista világnézetet. Mindez természetesen továbbra is kizárólag az oktatók aktív ideológiai képzése, fejlődése útján lehetséges. 3. A tudományos munka szélesítése, színvonalának emelése a következő tanév folyamán szintén alapvető feladat marad. Meg kell teremteni a nagyobb tervszerűséget, az arányosabb személy- és hitelelosztást. Továbbra is törekedni kell arra, hogy az egyetem és az egyes tanszékek nagyobb súllyal szerepeljenek saját tudományterületükön, s munkájuk irányító, előremutató legyen. 4. A sikeres munka egyik fontos feltétele és megoldandó problémája a következő tanévben a vezetés és elsősorban a tanszékek vezetésének megjavítása. Minden, ami oktatási, nevelési, tudományos és kutatási téren az egyetemen történik, gyakorlatilag attól függ, hogy az egyes tanszékek hogyan működnek, feladatuk magaslatán állanak-e. A reform sikere elsősorban az egyes tanszékeken, a részletes tantárgy-korszerűsítési munkák eredményességén múlik. A tudományos munka szintén tanszéki feladat. A hallgatók nevelésének a munkája ismét csak a tanszéki órák keretében történik, a tanszékek — a szaktanszékek — politikai magatartása rendkívül erősen hat pozitív és negatív irányban az általuk oktatott hallgatóságra. Mindezen feladatok összehangolt, sikeres megvalósítása tanszékeinken csak az előzőeknél céltudatosabb, határozottabb, következetesebb vezetéssel és irányítással történhet. Itt kap erőteljes hangsúlyt a tanszékvezetés és a tanszékvezetői munka fontossága és felelőssége. 5
