Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1963-1964
Disszertációk
építési idő lerövidítésére irányuló ösztönzéssel, a kivitelezés minőségéhez és a műszaki fejlesztéshez fűződő anyagi ösztönzés főbb problémáival. A levont következtetések közül főként a következő két megállapítás emelhető ki. Az értékkategóriák célszerű felhasználásával kapcsolatban az, hogy az építőipari ösztönzés megjavítása nem oldható meg az értékkategóriák szabatos értelmezése nélkül. A másik a komplexitás hangsúly ozása az ösztönzés tényezői, eszközei vonatkozásában. Ezek tükröződnek azokban a konkrét állásfoglalásokban is (pl. a naturális mutatók körének szélesítése, a fontossági elv érvényesítése az ágazati és szektorális építőmunkás bérezésben, az alapbérek széthúzása, kevésszámú, de exponált prémiumfeltétel rögzítése, közelítés a nettó termelékenységi mutatóhoz, az előlegezési rendszer fokozatos felszámolása stb.), amelyek gyakorlati intézkedéseket igényelnek. KŐRIS KÁLMÁN egyetemi adjunktus F3T34T VMVISrafA.1 SZERKESZTÉSEK ÉS SZÁMÍTÁSOK Műszaki doktori értekezés Eredeti terjedelme: 117 oldal, 32 ábra A megvédés időpontja: 1964. június 29. Az értekezés célja, hogy feltárja és bemutassa a fotogrammetriának azokat a részeit amelyek megoldásához közvetlenül alkalmazhatók a geometriai szerkesztő eljárások. A bevezető rész a fotogrammetria feladatát, valamint a centrális projekcióval való szoros kapcsolatát tárgyalj a. Felsorolja a projektív geometriának azon alapfogalmait, melyek a tárgyalás folyamán előfordulnak. Az első fejezetben a sík területről készült fényképről, a másodikban a fényképen felismerhető irányok alapján történő kiértékelő-szerkesztő eljárásokról van szó. A harmadik és negyedik rész a nadirpont szerkesztésének leírása, valamint Sutor számító módszerével való ellenőrzését tartalmazza. Az ötödik rész a sztereofotogrammetriával foglalkozik. Tárgyalja a földi fotogrammetriát, a sztereoszkópikus leképzést (az anaglif ábrák elmélete), valamint a légi sztereo- fotogrammetriát. Ez a fejezet a kölcsönös tájékozás egyenértékűségi problémáját Krames megállapításai alapján fejtegeti. Az értekezésnek ez a része áttekintést ad a kölcsönös tájékozás újabb (analitikai) eredményeiről is. A fejezet G. H. Schut módszerének áttekintő ismertetésével zárul. A hatodik fejezet a kölcsönös tájékozás egyik problémáját, éspedig a magpontok meghatározásának feltételeit vizsgálja Sturm alapján. Az egyes fejezetekben ismertetett szerkesztő eljárásokat gyakorlati példákkal is igazolja a szerző. A hibaszámítás rámutat a kiértékelés hibaforrásaira, majd ezek kiküszöbölésének módjaira illetve a hibák minimumra csökkentésére. A függelék két számítási feladatot tartalmaz. Az egyik a lineáris projektív kapcsolatok alkalmazását mutatja be, a másik a felvételi magasság kiszámítását oldja meg. 10» 147
