Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1963-1964
Disszertációk
a telítési görbét nem a víz közepes hőmérsékletének megfelelő pontban, hanem attól a víz végső hőmérsékletét jelző pont felé eltolt pontban metszi, ami a cseppméret-eloszlás jellegéből következik. A dolgozat végül összefoglalja a vizsgálatok konkrét eredményeit és javaslatot tesz a méretezéskor figyelembe veendő szempontokra, valamint arra, hogy a további kutatásoknak elsősorban mely kérdések tisztázására kell irányulniuk. FEKETE TIBOR egyetemi adjunktus GUMIRU GŐK OPTIKAI FESZÜLTSÉG VIZSGÁLATA Műszaki doktori értekezés Eredeti terjedelme: S3 oldal, 54 ábra A megvédés időpontja: 1964. március 26. A műszaki gyakorlatban a gumirugók igénybevételeit átlagos feszültségek alapján számítják ki. A különböző rugótípusoknál azonban a csúcsfeszültségnek az átlagtól való eltérése — az alaktól, valamint az igénybevétel módjától és mértékétől függően — 300 — 400%-ot is elérhet. A gumirugók gazdaságos méretezéséhez, továbbá azok biztonságos üzemeltetéséhez szükséges az átlagos feszültség és a csúcsfeszültség viszonyának ismerete. A disszertáció szerzője az optikai feszültségvizsgálatot ajánlja e viszony számszerű meghatározásához. A feszültségoptika alapvető elméleti összefüggésein túlmenően bemutatja azokat az eszközöket és eljárásokat is, amelyekkel a mérések gyakorlatilag elvégezhetők. Ennek során a gumihoz hasonló tulajdonságú, átlátszó modellanyagot ismertet, amellyel, az ún. „befagyasztásos” eljárás segítségével, a térbeli feszültségi viszonyok is tisztázhatók. Végül három gumirugó-típus modelljén végzett mérést ismertet. A mérések kiértékelésének eredményét könnyen áttekinthető módon, grafikusan adja meg. HORVÁTH KÁLMÁN egyetemi adjunktus TRIGONOMETRIAI MAGASSÁGMÉRÉS GEODÉZIAI ALKALMAZÁSA Műszaki doktori értekezés Eredeti terjedelme: 93 oldal, 24 ábra A megvédés időpontja: 1964. március 31. Az elméleti vizsgálatok annak megállapítására irányultak, hogy trigonometriai magasságmérés alkalmazásával milyen megbízhatósággal tudjuk a magasságkülönbséget meghatározni. A trigonometriai magasságmérés alsógeodéziai alkalmazásában, az irányzási távolságtól függően, az alapfelület alakját tekintve általában elhanyagolásokat tehetünk. A refrakeió szempontjából szintén megengedhető, hogy a fénytörési együttható Gauss által meghatározott átlagértékével (k — 0,13) számoljunk. így az alsógeodéziai mérésekben is — egy meghatározott távolság felett — figyelembe vesszük a Föld görbületének és a fénygörbe pályájának hatását, olyan mértékű egyszerűsítésekkel, amelyek összhangban vannak a mérésekhez megkívánt megbízhatósággal. Megvizsgáltuk, hogy a magasságmérés megbízhatóságának fokozására az alapkép- letben szereplő egyes tényezők meghatározásában milyen megbízhatóságot tudunk biztosítani. Az elméleti vizsgálatban a centiméteres megbízhatósági határértéket állítottuk fel, amelyet az egyes tényezők okozta hibáknak külön-külön nem szabad meghaladniok. A refrakció-együttható meghatározásában és a magassági szög mérésében a hibahatár betartását biztosítani nem tudjuk. A normálmetszet ívhossza, a görbületi sugár és a 142
