Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1963-1964
Disszertációk
BALÁZS GYÖRGY egyetemi adjunktus BETONSZILÁRDÍTÁS A GŐZÖLÉS ÉS A KALCIUMKLORID EGYÜTTES ALKALMAZÁSÁVAL Kandidátusi értekezés Eredeti terjedelme: 226 oldal A megvédés időpontja: 1963. október 10. Az értekezés célja annak megállapítása volt, hogy a kalciumklorid alkalmazása esetén milyen mértékben kívánatos megváltoztatni a gőzölés technológiáját, milyen az optimális kalciumklorid tartalom, hogyan alakul a beton szilárdulása a gőzölés után, hogyan befolyásolja a kalciumklorid a beton zsugorodását és okoz-e korróziót a bebetonozott acélbetétben. Ezen túlmenően tisztázatlan volt a kalciumklorid hatásmechanizmusa is. Az értekezés eredményeképpen sikerült különválasztani a kalciumkloridnak a beton kezdőszilárdságára gyakorolt hatásától azokat a kémiai reakciókat, amelyek az acélkorrózió szempontjából érdekesek. A kalciumkloridnak a gőzölt beton kezdőszilárdságára gyakorolt hatása abban nyilvánul meg, hogy katalizátorszerűen sietteti a C3S és C2S hidratációját. A kohósalak port- landcementek esetében a fenti katalitikus hatáshoz hozzájárul az, hogy a kalciumklorid a kalciumhidroxid felszabadulásának sebességén kívül, megnöveli a kalciumhidroxid és a kohósalak közötti reakció sebességét is. Portlandcementjeink optimális kalciumklorid adagolása kb. 1%, kohósalak portlandcementjeinké 2 — 3%. A kalciumklorid alkalmazásával a szükséges pihentetósi idő olyan mértékben rövidül le, amilyen mértékben csökken a beton kötési ideje. Az optimális gőzölési hőmérséklet kalciumklorid tartalmú betonoknál kb. 10 —15 °C-kal alacsonyabb, mint a kalcium nélkülieknél. Lerövidül a gőzölés szükséges időtartama is. A gőzölésnek és a kalciumkloridnak a természetes szilárduláskor tapasztalható kezdőszilárdság növelő hatása összegeződik mindaddig, amíg a gőzölés optimális hőmérsékletét nem lépjük túl. A kalciumklorid nemcsak a gőzölési ciklust rövidíti le, hanem szilárdságtöbbletet is eredményez a kalciumklorid nélküli betonhoz képest. Alkalmazásával lehetővé válik a rosszul gőzölhető portlandcementek gőzöléses szilárdítása. A beton gőzölés utáni szilárdulása attól függ, hogy rendelkezésre áll-e a hidratáció folytatásához szükséges vízmennyiség a gőzölés befejeztével. Megállapítja az értekezés, hogy a kalciumklorid segítségével létrejövő reakciók csak abból a seempontból érdekesek, hogy lekötődik-e a kalciumklorid vagy sem. A gőzölt betonban a keletkező vegyületek az eddigi tapasztalatok szerint nem stabilisak, és így a korrózió veszélye fennáll. Ä gőzölt betonban minden esetben kell a kalciumkloriddal együtt korrózióvédő inhibitort vagy passzivátort is alkalmazni. A kalciumklorid megnöveli a beton zsugorodását, és az értekezés kimutatta a belső erők alakulását arra az esetre, amikor a zsugorodási és lassú alakváltozási görbe nem affin. B1DLÓ GÁBOR egyetemi adjunktus VEGYI ANYAGOK HATÁSA AZ ERUPTÍV KŐZETEK KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSÁRA Műszaki doktori értekezés Eredeti terjedelme: 47 oldal, 14 ábra, 27 táblázat A megvédés időpontja: Á1963. december 21. A szerző megvizsgálta, hogy különböző koncentrációjú ásványi savak, szerves savak és lúgos anyagok milyen anyagokat oldanak ki az eruptív kőzetekből. Modell-anyagnak a Veíencei-hegvségben levő biotit-gránitot használta, amely kőzet üde előfordulásán kívül begyűjtötte és megvizsgálta a mállási folyamatok különböző termékeit is. Elemezte a kioldott anyagot, az oídási maradókokat és mállástermékeket. A kémiai elemzésen kívül elkészítette a röntgendiffrakciós és DTG vizsgálatokat is. 139
