Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1963-1964
A tanszékek tudományos és művészeti munkássága
dés fejlődése” c. KGST jelentés kidolgozásában a budapesti forgalom időbeli lefolyása és a budapesti gyalogosforgalom vizsgálatával, valamint az egész jelentésre vonatkozó szak- irodalmi összeállítás készítésével vett részt. A szakirodalmi összeállítás főbb témacsoportok szerinti bontásban a leggyakrabban használt szakkönyvek és folyóiratok, ill. folyóiratcikkek rövid ismertetését tartalmazza. (A kutatást végezte: dr. Bényei András, Koller Sándor, Pápay Zsolt. Megbízó: KM Városépítési Tervező Vállalat.) A kissugarú ívekben való oldalkopások megengedhető mértéke és az ívellenállásokra gyakorolt hatások számbavétele. A kutatás első része a kissugarú vágányok sínszálaiban fellépő oldalkopások alakjával, mértékével és csökkentési lehetőségeivel foglalkozik, majd részletesen vizsgálja a kisiklással szembeni biztonságot és a külső sínszél ferde oldalkopási felületének még megengedhető legmeredekebb szögét. Kidolgozást nyert az erre vonatkozó előírások tervezete is, amely a kielégítő biztonság mellett gazdaságosabb helyzetet teremt az eddigieknél. A kutatás második része a kissugarú ívekben való járműmozgást az ívellenállások alakulása szempontjából vizsgálja, a nyombővítések, oldalkopások, nyomközjáték és tengelytávolságok figyelembevételével, s ismét javaslatot tesz az eddigi túlhaladottnak tekinthető hazai előírásoknak a revidiálására. (A kutatást végezte: dr. Nemesdy Ervin, Pálmai Gyula, dr. Kerkápoly Endre. Megbízó: KPM.) Budapest legnagyobb terhelésű lítvonalainak és csomópontjainak vizsgálata abból a szempontból, hogy jelenlegi állapotukban meddig alkalmasak a növekvő járműforgalom lebonyolítására. A vizsgálat során először a jelenlegi pálya viszonyokat mérték fel és a jelenlegi mértékadó forgalmat határozták meg. Ezután következett az értékelés kapacitás szempontjából, és a kapacitás-tartalék számítás, majd a jövőben várható mértékadó forgalmat határozták meg. Végül megállapították a telítettség várható időpontját. A vizsgálatok szerint a forgalmasabb csomópontok kapacitástartaléka már 1965-ben ki fog merülni. Az átlagos forgalmú keresztezések kapacitásának kimerülése kétsoros közlekedés esetén 1968-tól várható. (A kutatást végezte: dr. Bényei András, Kálnoki Kis Sándor, Lukovich Pál, dr. Nemesdy Ervin, Pálmai Gyula, Pápay Zsolt, Takách Gyula. Megbízó: Bp. Fővárosi Tanács VB Közlekedési Igazgatósága.) Városi közlekedési balesetek vizsgálata (I. rész). Az OTTKT 30. sz. fő feladata (A nagyvárosi közlekedés korszerűsítése) keretében a tanszék 1963-ban kezdte meg a városi közlekedési balesetek vizsgálatát. A munka első része a városi közlekedési balesetek vizsgálatának általános kérdéseivel (balesetek osztályozásával; a pálya és forgalom jellemzőinek szerepével, a városi és beépített területen kívüli balesetek eltérő jellemzőivel), a budapesti és hazai városi közlekedési balesetek alakulásának elemzésével, majd a budapesti balesetfelvételi nyilvántartás és statisztika helyzetével, továbbá a budapesti tömegközlekedési vállalatok baleset vizsgálatával foglalkozik. A munka további — legnagyobb — részét budapesti helyi baleseti vizsgálatok teszik ki, melyek keretében 20 csomópont és 2 nagyforgalmú útvonal baleseti térképei készültek el, az 1961—1963 évi időszakra. (A kutatást végezte: dr. Nemesdy Ervin, Koller Sándor, Lukovich Pál, Kálnoki Kis Sándor, Krizsán Gyula, Pápav Zsolt. Megbízó: Bp. Fővárosi Tanács VB Közlekedési Igazgatósága.) A közlekedési szervezet fejlesztése, különös tekintettel a közlekedés egységének teljes megteremtésére, és a közlekedéstechnika haladására. A közlekedési szervezet fejlesztése, különös tekintettel a közlekedés egységének teljes megteremtésére, és a közlekedéstech - nika haladására című, 1962-ben megkezdett és 1963-ban befejezett kutatómunka során a vonatkozó alapfogalmak és alapelvek egységes szempontok szerinti meghatározása és rendszerbe foglalása alapján kidolgozták a közlekedés szervezésének általános és alkalmazott elveit, tételeit. A kialakított elvek és rendszerek alapján feltárták a közlekedési szervezet formájának megváltozásánál érvényesítendő szempontokat, melyeket a vasúti közlekedés igazgatási szintjére alkalmaztak. A kutatás eredményeit 180 oldalas tanulmányban foglalták össze. (A kutatást végezte: dr. Fazakas Sándor. Megbízó: MTA.) VASBETONSZERKEZETEK TANSZÉK Disszertációk Szalai János: Helyszíni vasbetonnal együttdolgozó előfeszített betontartók huzalerőveszteségei. Kandidátusi értekezés. 0 ÉKME Évkönyve 1963/64. 129