Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1962-1963
Az 1962/63. tanév története
dául 16 tanszékünk részesült MTA támogatásból, melyekben összesen 52 fő kutató dolgozik. Ugyanakkor ebből 17 kutató van csak a Fizikai Tanszéken és a többi 15 műszaki tanszéken összesen csak 35 fő. Ez az arány nem helyeselhető, tekintettel az egyetem műszaki jellegére. Az első félévi hitelfelhasználás üteme teljesen kielégítő, ami annak is a jele, hogy tanszékeink többsége lelkiismeretesen végzi kutatómunkáját. A kutatások jelentős része nagyobb horderejű tudományos és nép- gazdasági kérdéseket igyekezett megoldani. A hitel felhasználása lehetővé tette önálló, eddig a kutatásban nagyon nélkülözött kisebb laboratóriumok felállítását. A kutatási témák egész sora hathatósan segítette elő az oktatás fejlődését; egyrészt azáltal, hogy a kutatási eredményekből lehetőség nyílt a tananyag egyes részeinek alaposabb kimunkálására, másrészt azáltal, hogy lehetőséget nyújtott az oktatógárda jelentős részének az oktató és tudományos kutatómunkája színvonalának emelésére. Külön ki kell emelni, 'hogy a hitelkeret számos tanszéken tette lehetővé a laboratórium berendezésének és műszerezettségének korszerűsítését. A kutatási eredmények közvetlenül vagy közvetve elősegítik a tudományos disszertációk megírását és az egyetemi tananyag egyes részeinek kiegészítését. Lehetővé teszik a fiatal tudósjelöltek szélesebb rétegeinek kifejlődését is. A TKFA hitelrendszerének értékét az a körülmény is emelte, hogy segítségével lehetővé vált az egyetemhez nem tartozó külső, komolyabb elméleti, vagy gyakorlati képzettséggel rendelkező szakemberek bevonása, ami számottevően emelte a tudományos kutatómunka értékét, ezenkívül hasznára vált a tanszékeknek is. Tanszékeink közül néhány olyan irányú kutatómunkához kezdett, amelynél az elektronikus számológépek alkalmazása nélkülözhetetlen lesz. Pl. A Szilárdságtan és Tartószerkezetek Tanszéken az elektronikus számítógépek teljes autokód rendszerét dolgozzák ki szerkezettervezési feladatokra. Több országos jelentőségű kutatás is beindult. így pl. a Technológia és Járműjavítási Tanszéken „A járművek lemezes hordrugó-lapjai megmunkálási (feszítési) módjától függő viselkedésének, valamint izotermális hőkezelési lehetőségeinek kutatása” címen folyik a népgazdasági szempontból igen értékes kutatás. Tekintettel a vasúti kocsik nagy tömegére és a hord- rugók magas árára, ez a téma különösen gazdaságossági szempontból kiemelkedő. A Vasútépítési és -üzemi Tanszéken a „Vasúti modelltechnika felhasználása a korszerű vasúttervezéssel és üzemvitellel kapcsolatban” c. téma keretében igen értékes importált vasúti modellberendezést állítanak fel. Ez lesz az ország legmodernebb automatizált vasúti modellberendezése, melynek szerepe nemcsak a vasúti berendezések korszerű kialakítása, hanem a korszerű oktatás szempontjából is igen kiemelkedő. A II. Vízépítéstani Tanszéken nagyméretű, félüzemi, tehát a gyakorlatban végrehajtott kísérleteket végeztek a „Homoktalajok vízgazdálkodásának megjavítására”. A téma nemcsak hazai, hanem nemzetközi szempontból is komoly érdeklődést váltott ki. A kutatás lényege: a kis termelékenységű homoktalajokat úgy teszi termékennyé, hogy egy újszerű szerkezettel vízzáró betonréteget visznek le a felszín alá. A téma jelentőségét 48
