Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1962-1963
Disszertációk
A HELYSZÍNI ÉPÍTÉS SZERVEZÉSI MEGOLDÁSAINAK HATÉKONYSÁG-MÉRÉSI MÓDSZEREI A PANELOS ÉPÍTÉSMÓDNÁL HEGYI LÁSZLÓ egyetemi adjunktus Műszaki doktori értekezés. Terjedelme: 70 gépelt oldal, 13 ábra. Megvédés időpontja: 1963. július 5. A disszertáció témája a bevezetés alatt levő panelos építésmód szervezési kérdéseivel foglalkozik. A téma népgazdasági szempontból is fontos kérdés — a folyamatos építőipari termelés és munkatermelékenység növelés — vizsgálatára terjed ki, a panelszerkezetű épületek építésének területén. A szerző a téma széles területét és a felvetett kérdéseket a helyes szervezési megoldások — a munkatermelékenység emelése — érdekében végzendő vizsgálatokhoz leszűkíti három kérdéscsoportra, amelyek: I. A produktiv építési idő és teljes építési időtartam viszonyának vizsgálata. II. Az építési intenzitás egyenletességi fokának vizsgálata. III. A folyamatos szerelés melletti szállítóeszköz-kihasználás vizsgálata. A kérdések tárgyalása során a szerző az egyes hatótényezők vizsgálatával, az optimumkritériumok közelítő megállapításával kíván általánosan alkalmazható módszert kidolgozni az építésszervezési megoldásokra, illetve a tervezett megoldások értékelésére. ad I. A szerző az épületek építése során jelentkező tényleges érték- növelésre szükséges időt viszonyítja a teljes építési időtartamhoz, valamint az építés során jelentkező technológiai és szervezési szünetek időtartamához, és mérési módszert javasol az értékelésre. Az elméleti optimumok mint határértékek között vizsgálja az egyes tényezők hatásait. Űj szempontként veti fel a folyamatos szalagszerű kivitelezés megtervezésében a begyakorlottsági tényezők figyelembevételét. ad II. Az építőipari (vállalati, munkahelyi) termelés intenzitásának egyenletességét vizsgálva, a szerző mérési módszereket javasol és példákat mutat be — az abszolút egyenletességre és — a tervezetthez viszonyított egyenletességi fok mérésére. Módszert javasol az építési munkák intenzitás-egyenletességi fokának megállapításához alkalmazható viszonyítási alapok kidolgozására, amelyek186
