Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1962-1963
Disszertációk
FARAGÓ KÁLMÁN egyetemi docens MEZŐGAZDASÁGI JELLEGŰ TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSE Kandidátusi értekezés. Eredeti terjedelme: 135 gépelt oldal, 32 ábra. Megvédés időpontja: 1963. január 19. A tanulmány a mezőgazdasági jellegű települések problémáit a mező- gazdasági termelésnek a települési viszonyokkal szemben támasztott követelményein, valamint a falusi lakosság ellátási igényeinek kielégítési lehetőségein és módjain keresztül közelíti meg. A mezőgazdasági termelésnek a települések fejlesztésére gyakorolt hatása szempontjából három tényezőt emel ki: 1. a mezőgazdasági munkaerőszükséglet csökkenésének tendenciáját, amely azonban nem minden települést egyformán érint; 2. a lakóhely és munkahely közötti kapcsolatból előálló településfejlesztési követelményeket, külön vizsgálva a lakóhely és a növénytermesztés munkahelyei, valamint a lakóhely és állattenyésztés munkahelyei közötti kapcsolatokat, és erre alapítja az egyes üzemi telephelyek elhelyezésére vonatkozó javaslatokat; 3. a mezőgazdasági termelés kooperációjából származó települési összefüggéseket, amelyek differenciálják az egyes települések termelésbeli jelentőségét, központi szerepkörét. A lakosság ellátását elsősorban a különböző közcélú intézményekkel ■és létesítményekkel való ellátásra korlátozza, mivel ennek megszervezése szoros összefüggésben van a települések nagyságrendjével és egymással való kapcsolataival. A magasabb szintű közintézmények racionális létesítéséhez szükséges minimális lakosságszámot 20 000 főben állapítja meg, maximális kapacitás esetén ez a lakosságszám 60 000 főre emelkedhet. Az alacsonyabb szintű közintézmények vizsgálata azt igazolja, hogy a mintegy 2—3000 lakosú települések lakosságát már racionálisan el lehet látni alacsonyabb szintű közintézményekkel. Ezek alapján a disszertáció javaslatot tesz a mezőgazdasági jellegű települések távlati típusainak jellemzésére. Ebben a településeket legfőbb jellegzetességeik alapján három csoportra osztja, és meghatározza a csoportokon belül a települések jellemző, illetve racionális lakosságszámát. A települési funkciók megfelelő kielégítéséből kiindulva részletezi azokat a szervezeti formákat, amelyekben több település egyes funkciók kielégítésére hálózati egységet alkothat. Kétféle ilyen településhálózati egységet 176
