Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1962-1963
Disszertációk
KERTÉSZ PÁL egyetemi adjunktus KÖZETEK ALAKVÁLTOZÁSA Műszaki doktori értekezés. Eredeti terjedelme: 132 gépelt oldal, 86 ábra. Megvédés időpontja: 1962. november 15. A szerző feladatául a kőzetek alakváltozási tulajdonságainak szilárdságtani és kőzettani vizsgálatát és elemzését tűzte ki. A kőzetek műszaki viselkedésében és tönkremenetelében az alakváltozás jelentős, de még nem kellőképpen ismert. Külön tárgyalja a kőzetalkotó ásványok alakváltozási tulajdonságait, és ezek elemzésével következtet a kőzetek várható tulajdonságaira. A kőzetek legrégebben ismert alakváltozási tulajdonsága az egy irányú nyomás hatására bekövetkező hossz- és keresztirányú alakváltozás. A disszertáció kiegészíti az eddigi eredményeket a próbatest hosszában való többszörös alakváltozás mérésével, és így megállapítja, hogy az alak- változások nem egyenletesen oszlanak meg hosszabb hasábon. A vizsgálatokat elvégezte különböző víztartalmú kőzeteken is, és így a víztartalom és az alakváltozás között az összeálló kőzeteken egyértelmű összefüggést észlelt. Hasonló jellegű vizsgálatokat végzett a húzás állapotában levő kőzeteken is. Legrészletesebben a hajlításból származó alakváltozást figyelte meg, mind szilárdságtani, mind pedig kőzettani szempontból. Megállapította, hogy a mérést megnehezíti a támaszokon fellépő összenyomódás. Ennek kiküszöbölésére Brinell módszerét alkalmazta. Megállapította a kőzet szövetének, szakaszosságának és irányítottságának nagymértékű befolyását a kőzet viselkedésére, viszont a húzási vizsgálatokhoz hasonlóan a víztartalom szerepét jelentéktelennek ítélte meg a legtöbb kőzeten. Legfontosabb eredménye a disszertációnak, hogy a kőzetek kőzettani és alakváltozási tulajdonságai között — egy kőzetcsoporton belül — egyértelmű összefüggést állapított meg. A kőzetek viselkedését elsősorban szövetük, másodsorban ásványi összetételük határozza meg. Az egyedi kőzetdarabok víztartalom- és hőmérséklet-változásából származó alakváltozása után foglalkozott a zúzott halmazok és a szálban- álló kőzetek alakváltozásával is. 172
