Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1962-1963

A tanszékek tudományos és művészeti munkássága

letek) területi elhelyezkedéséből. Az újabb kutatások eredményeire támaszkodva rátér a morfológiai típusalkotás elméleti kérdéseire, és javaslatot tesz egységes ala­pokon felépülő tipológiai rendszer felállítására. A második rósz statisztikai, szakiro­dalmi és térképi forrásanyag alapján konkretizálja a magyar településekre az elméleti rész megállapításait. Részben az egész településállományt felölelő, részben mintegy 100 falura vonatkozó vizsgálatok alapján jellemzi országrészenként és településnagy­ságrendi típusonként a településeket alkotó egységeket (lakásviszonyok, családszer­kezet, háztartási létszám és összetétel stb.), a lakosságszám függvényében, a telepü­lések beépített területének (belterületének) kiterjedését. Vizsgálja az extrémen laza és sűrű, valamint átlagos laksűrűség létrejöttének földrajzi, történeti, foglalkozási, demográfiai stb. okait. A morfológiai jelleggel kapcsolatban elemzi, hogy milyen tényezőktől függ annak egységessége, vagy különböző típusú részekre való tagolódása; végül különböző adatok, mutatók segítségével jellegzetes példákkal jellemzi a hazai települések típusait. (A kutatást végezte: Dr. Major Jenő. Megbízó: ÉM.) Nagyvárosok városkörnyéki övezetének tervezése és rendezése (KGST jelentés). A munka első része a nagyvárosi régiók különböző formációival, azok jellemzésével, tervezésének előkészítésével foglalkozik. A második rész tárgyalja a városkörnyéki övezetek tervezésével kapcsolatos egyes kérdéseket, a jelenlegi állapot és a távlati tervezés problémáit. Ezen belül foglalkozik a koncentráció optimális fokával, a város- környék szerepével a nagyváros fejlesztésében, decentralizációjában, a nagyváros környékének különböző településtípusaival és azok fejlesztésének problémáival, a lakosság célszerű letelepítésének módozataival. Érinti a város és környéke kapcsola­tának, kölcsönös egymásrautaltságának különböző kérdéseit: a munkaerőellátás, élel­miszerellátás, üdülés stb., a közlekedés, közműhálózat problémáit, a városkörnyék jelentőségét a nagyváros egészségvédelme szempontjából. A munka harmadik része a kérdéssel kapcsolatos magyar szakirodalom bibliográfiáját és a KGST tagállamok részére a magyar delegáció által javasolt „Ajánlásokat” tartalmazza. (A kutatást vé­gezte: Deák Sándor. Megbízó: ÉM. KÖZLEKEDÉSI ÜZEMMÉRNÖKI KAR Gépjármű Tanszék Szakkönyvek Ternai Zoltán: (—Visky László—Imre Iván): Közlekedési balesetek ér­tékelése. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1963. Disszertációk Nádasi Antal: A gépjármű igénybevételéhez igazodó karbantartási rendszer (műszaki doktori disszertáció). Szakdolgozatok Lévai Zoltán: Gépjárművek hajtóanyagfogyasztása üzemi viszonyok között. Közlekedéstudományi Szemle, XIII. évf. 1963. 4. sz. — A mérnök- képzés színvonaláról és az elméleti tantárgyak reformjáról. Felsőoktatási Szemle, XI. évf. 1962. 7—8. sz. — Einfluß der Welligkeit von Fahrbahn­oberflächen auf die Geschwindigkeit der Kraftfahrzeuge. ÉKME Tudomá­nyos Közleményei, IX. évf. 2. sz. — Az útegyenetlenségek hatása a gép­132

Next

/
Thumbnails
Contents