Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1962-1963
Az 1962/63. tanév története
dr. Halász Ottó egyetemi docenst dékánhelyettesi tisztségében megerősítette. dr. Nemesdy Ervin egyetemi docenst megbízta a Mérnöki Karon a dékánhelyettesi teendők ellátásával; dr. Silbersdorff László tanszékvezető egyetemi docenst — köszönetének nyilvánítása mellett — felmentette a Közlekedési Üzemmérnöki Karon betöltött dékánhelyettesi tisztsége alól, és dr. Lévai Zoltán tanszékvezető egyetemi docenst megbízta a Közlekedési Üzemmérnöki Karon a dékánhelyettesi teendők ellátásával. A Művelődésügyi Minisztérium 1963. május 1-i hatállyal Lux László egyetemi tanárt, az Épületek Szerkezetei és Tervezése Tanszék mb. vezetőjét a Győri Műszaki Egyetem beruházásának előkészítésével kapcsolatos rektorhelyettesi teendők ellátásával bízta meg. A tanév folyamán a tanszékvezetők személyében az alábbi változások történtek: A Művelődésügyi Minisztérium dr. Perényi Imre egyetemi tanárt — saját kérésére — 1962. november 1-től kezdődően az Építészmérnöki Kar Városépítési Tanszékén a tanszékvezetői megbízása alól ideiglenesen felmentette, és a tanszékvezetői teendők ideiglenes ellátásával Faragó Kálmán egyetemi docenst bízta meg; dr. Halász Tibor egyetemi docenst, a Közlekedési Üzemmérnöki Kar Vontatási Tanszékének vezetése alól 1962. július 31-i hatállyal — köszönetének kifejezése mellett — felmentette és dr. Horváth Károly egyetemi docenst 1962. augusztus 1-től a Közlekedési Üzemmérnöki Kar Vontatási Tanszékén a tanszékvezetői teendők ellátásával megbízta. A Művelődésügyi Minisztérium a II. Hídépítéstani Tanszék kettéválasztása miatt két új tanszék — az Építőanyagok Tanszékének és a Vasbetonszerkezetek Tanszékének — szervezését rendelte el, 1963. február 1. hatállyal. Az Építőanyagok Tanszékének vezetésével dr. Palotás László egyetemi tanárt, a Vasbetonszerkezetek Tanszékének vezetésével dr. Bölcskei Elemér egyetemi tanárt bízta meg. Az előbbi a központi tanszékek, az utóbbi a Mérnöki Kar keretében működik. Az Építészmérnöki Karon Épületgépészeti Tanszék létesült, ideiglenes vezetésével a Művelődésügyi Minisztérium dr. Gábor László egyetemi tanárt bízta meg. Az egyetem vezetősége behatóan foglalkozott az oktatási reformmal, ezen belül az esti és levelező oktatás fejlesztésével, az oktatók szakmai és világnézeti továbbképzésével, értékelte a hallgatók fizikai munkáját és szakmai gyakorlatait, megvitatta a szakmérnökképzés továbbfejlesztésének kérdéseit, továbbá a kötelezően előírt feladatok végrehajtását ellenőrizte. Az egyetem vezető szervei a párttal, a KISZ-szel és a szakszervezeti bizottsággal összhangban látták le feladataikat. A vezetési módszerek az elmúlt tanévhez képest fejlődtek, a kollektív tanácskozásokat (pl. összok- tatói értekezlet) gyakrabban egészítették ki a vezetők és dolgozók közötti személyes, kötetlen beszélgetések, mint korábban. Az egyetem vezetése széleskörűen élt a pályázatok kiírásának eszközével a dolgozók ötleteinek kiaknázására, kezdeményezésük biztosítá12
