Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1962-1963

A tanszékek tudományos és művészeti munkássága

Kutatómunka:

A Magyar Szabadtéri Néprajzi Múzeum előkészítő és szervezési munkája.

A magyar építészet — a népi építészet és a népi műemlékvédelem — valamint a hazai muzeológiai, köznevelési törekvések szempontjából egyaránt nagy jelentőségű tudományos előkészítő és szervezési munkálatok keretében az elhelyezési, a népi műemléki, muzeológiai és elvi gyakorlati feladatok programterve elkészült. (A kutatást végezte: Dr. Vargha László. Megbízó: Művelődésügyi Minisztérium múzeumi osztálya.)

Balatonakali község népi építészeti és népi műemléki vizsgálata. A Balaton északi vidékén levő egyik jellegzetes és jellemző községnek és szűkebb települési körzetének teljes történeti, építészeti és néprajzi kutatása. A kutatás eredménye a magyar építészettörténet és a magyar néprajztudomány számára a magyar népi életforma alakulása, változása, fejlődése szempontjából is alapvető jelentőségű. (A kutatást végezte: Dr. Vargha László. Megbízó: Magyar Tudományos Akadémia.)

A tabáni romterülettel kapcsolatos építészettörténeti kutatás és műemléki szakértői munka. Az Erzsébet-híd építésével kapcsolatos budai hídfőrendezés során a tabáni középkori romterület egy része elpusztul. Értékelni kellett a jelenlegi állapotot, pontos felvétel alapján meg kellett állapítani az egyes rommaradványok építészettörténeti értékét, és javaslatot tenni további sorsukra. (A kutatást végezte: Dr. Zádor Mihály és Cseh István. Megbízó: Budapesti Városépítési Tervező Iroda.)

Építészetelméleti kérdések. A kutatás célja a szocialista építészetelmélet megalkotásához való hozzájárulás, és annak alkalmazása az építészeti gyakorlat előre- vitelére a mai magyar építészetben, a marxista építészetelmélet alapkérdéseinek felvetése, vizsgálata, elemzése az építészetelmélet kérdéseinek feldolgozása és rendszerezése útján. Az építészettörténet és a modem építészet anyagára támaszkodva, a dialektikus és történelmi materializmus, a marxista filozófia eszközeivel vizsgálja az építészet alapvető kérdéseit: az építészet sajátosságát, fejlődésének jellegzetességét, társadalmi alapját, az építészet összefüggéseit a társadalmi gyakorlattal, az ebből eredő feladatokat (a lakásépítés stb. problémáit). (A kutatást végezte: Dr. Major Máté, Vámossy Ferenc és Horváth Tiborné. Megbízó: Magyar Tudományos Akadémia.)

Magyar építészettörténet II. (gótikus építészet). A kutatás a magyarországi gótikus építészet azon fontosabb csomópontjaira terjed ki, melyek a magyar gótika fejlődését döntően meghatározzák, és egyben a magyarországi feudalizmus gazdaságitársadalmi fejlődésének is fontosabb szakaszai: a gótikus szerkezet és forma jelentkezése a XIII. sz. első felében román templomokon, főként cisztercita hatásra, a tatárjárás utáni vár-védőrendszer kiépítése. IV. Béla budai királyi épületműhelye, Sopron, Lőcse, Kére és Nagyszeben központok jelentősége a gótika magyarországi elterjedésében. A helyi építőgyakorlat ötvöződése francia és osztrák formakinccsel. A XIV. sz. közepéig e műhelyek tevékenysége még nem európai színvonalú. Csak az Anjouk alatt létrejött erős központi királyi hatalom jelenti azt a gazdasági-társadalmi bázist, amelyen az Anjouk várépítészete, a XIV. sz. második felének szerzetesi építkezései, legfőképpen azonban a Parler-műhely magyarországi térhódításával kapcsolatos csarnokterek jelentik az európai színvonalhoz való kapcsolódást. A XV. sz. első felében Buda európai centrum, s a középkori Magyarországnak ez a tekintélyes helyzete tükröződik a budai és a pozsonyi építőműhelyek, valamint Kassa és Kolozsvár építkezéseiben. E korban az egyházi építkezések mellett már jelentős helyet foglal el a gazdag polgárság és főnemesi réteg lakóház- és palotaépítészete (Buda, Sopron, Pozsony, Kolozsvár, Visegrád). Mátyás alatt a gótikával egyenrangú a reneszánsz térhódítása, mégis, főként a Kapisztrán-mozgalom teremtemplom típusaiban magas művészi szinten létrehozza Magyarországon is a későgótikus térfejlődés utolsó állomását. A török hódítása a gótika és a reneszánsz fejlődésének egyaránt véget vetett, de a török befolyástól kevésbé érintett területeken (Erdély, Észak-Magyarország) a posztgótikus formák még a XVII. sz,-ban is kimutathatók. (A kutatást végezte: Sodor Alajos: Megbízó: Magyar Tudományos Akadémia.)

Somogy megye műemlékei. A Kaposvári Városi Tanács megbízásából induló, Kaposvárral foglalkozó építészettörténeti kutatás folytatása és kiegészítése. Ennek keretében folyt az eddig teljesen ismeretlen, és a közelmúltban feltárt kaposszent- jakabi (zselicszentjakabi) románkori XI. századi apátság építészettörténetének feldolgozása. Az apátság feltárása során előkerült templom, kolostor és mellettük álló centrális gótikus kápolna a rendkívül értékes középkori (és még korábbi: római)

123