Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1962-1963
A tanszékek tudományos és művészeti munkássága
várható alakulását abban az esetben, ha a hőmérséklet —3, +2, +20 °C. A tanulmány azt is tartalmazza, hogyan hat a kalciumklorid kötésgyorsító hatása a beton bedolgozhatóságára. (A kutatást végezte: Balázs György, Veress Sándor, dr. Zimonyí Gyula, Szűcs Ferenc. Megbízó: ÉM.) Keményelemek gyorsított szilárdítása. A füstgáz korróziós hatása indokolttá tette a kéményelemek hejőcsabai 400-as cementtel való előállítását. Ez a cement természetesen nagyon lassan szilárdult. Közönséges hőmérsékleten a kalciumklorid sem gyorsítja a kezdeti szilárdulását. A kísérlet során megállapították, hogy kétórás pihentetés 25 °C/h felfűtési sebesség, 4 órás 80—90 °C-os izotermikus érlelés, 25 "C lehűtési sebesség esetén a 2% kalciumklorid tartalmú kizsaluzott állapotban gőzölt keményelem egynapos szilárdsága eléri teljes biztonsággal a gőzöletlen elemek 28 napos szilárdságát. Ezt a gyártási technológiát, javasolták, és javaslatot tettek a gőzölő- alagút kialakítására is. (A kutatást végezte: Balázs György, dr. Zimonyí Gyula, Gémesi József. Megbízó: ÉM 23. sz. Állami Építőipari Vállalat.) Kísérletek a szolnoki ártéri közúti Tisza-híd előre gyártott utófeszített tartóin. Hazánkban először építettek előre gyártott elemekből utólag összefeszített hídtartók- ból álló vasbeton hidat. A kísérletek célja az új gyártási technológia ellenőrzése volt. A kísérletek során megállapították, hogy mind a szerkezet betonja, minő az acélja az előírásoknak megfelelt; 3 tartót a mértékadó igénybevételig, 2 tartót törésig terheltek, és eközben a tartók a vártnak megfelelően viselkedtek. Mérték a súrlódásból származó feszítőerő-veszteséget, és a mérések során azt javasolták, hogy a tervezett feszítőerő elérése után a feszítőerőt mintegy felére csökkentsék, és a másodszori feszítés után dugózzanak le. Ezáltal a feszítőerő-veszteség több mint felére csökken. Ezt a javaslatot a KPM elfogadta és a hozzátartozó vállalatoknál bevezetésként elrendelte. A kísérletek során tanulmányozták a szekrénykeresztmetszetű tartó erőjátékát, csavarás közben is, és a kapott eredményeket elméletileg is alátámasztották. (A kutatást végezte: Balázs György, dr. Orosz Árpád, Veress Sándor, dr. Go- schy Béla. Megbízó: II/2. Hídosztály. Autoklávbeton hasábok nyomóvizsgálata. A kutatómunka az autoklávolt betonelemek kapcsolati helyein fellépő alakváltozások jellegének és nagyságának meghatározását célozta, továbbá olyan vasalás, illetve felületi kezelés kidolgozását, amely a kapcsolatok környezetében megnöveli a szerkezet szilárdságát. A vizsgálatok tisztázták az érintkező betonfelületek környezetében fellépő alakváltozások jellegét és arányát centrikus, kis excentricitású, valamint nagy excentricitású nyomóterhelések esetén. Adatokat szolgáltattak különböző hálókkal vasalt, illetve eternit-lemezeit elemek szilárdságának és alakváltozásának összehasonlítására. A kísérletek végső soron a Földalatti Vasút építéséhez tervbevett autoklávolt betontübing elemek gyártását készítették elő. Általános tapasztalatokat is szereztek a kutatók az egymáshoz simuló nyomott betonelemek kapcsolati helyeinek viselkedéséről és a betonok inhomogenitásából eredő excentricitásról. A kísérletek félüzemi gyártáshoz kapcsolódtak. Az itt szerzett tapasztalatok előregyártott beton csatornaelemek teherbírásának meghatározásához is segítséget jelentenek. (A kutatást végezte: Kilián József, Szerénái László, Szepesi Károly, Armuth András, Ottó György. Megbízó: KPM.) Filozófia és Tudományos Szocializmus Tanszék Szakkönyvek Szemere Vera: Az agrárkérdés 1918—19-ben. Kossuth Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1963. Szakdolgozatok Bodnár Istvánná: A művészet mint tudatforma. — Anyag és tudat. (Fejezetek a természettudományi karok és műszaki egyetemek filozófiai jegyzetében). Fülöp Dénes (—Rendes Lajos—Tiba Imre): Mezőgazdasági jellegű települések szociológiai kutatásairól. Településtudományi Közlemények, 1963... 15. sz. 114
