Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1961-1962
Az 1961/62. tanév története
II. Oktatási és nevelési munka A felsőoktatási reformmal kapcsolatban végzett tevékenység A felsőoktatási reformnak erre az évre ütemezett feladatai jóformán minden tevékenységünkre hatást gyakoroltak. A munkák terjedelme miatt meg kell elégedni az eredmények rövid áttekintésével és összefoglalásával. A tananyag és oktatási módszer korszerűsítésével kapcsolatban az alábbi intézkedéseket hajtottuk végre: aj az elmúlt tanév végén elkészült vázlatos tanterv tervezeteket minden érdekeltnek megküldöttük, és a bővített kari tanácsüléseken megvitattuk; b) a megvitatott vázlatos tantervre támaszkodva, a kérdéseket az Oktatási Reformbizottság által kidolgozott szempontok szerinti csoportosításban, kötött időrendben, elsősorban tanszékek közti megbeszélések segítségével készült el valamennyi tantárgy vázlatos programja. Elsősorban a konkrét tárgy szemléleti, tartalomfejlesztési és módszer-korszerűsítési szempontjainak tisztázására helyeztük a súlyt; ej az elkészült vázlatos programokat revíziónak vetettük alá, és koordináltuk. A felmerült újabb szempontokat és észrevételeket a kari szervek (dékán, reformbizottság stb.) írásban közölték a program készítőjével, hogy ezeket a részletes tantárgyi program készítése során figyelembe vegye; dj a vázlatos programkészítési munka helyességét — szúrópróbaszerűen —- egyetemi szinten is ellenőriztük; ej a vázlatos programok alapján az első vázlatos tantervet helyesbítettük. A tanév végére tehát rendelkezésre áll a vázlatos tan terv új módosított változata, amely már megközelíti a végleges formát. Ennek elkészítéséhez, a vázlatos programokon kívül, számos elvi kérdés tisztázására is szükség volt. Ezeket témákként kidolgoztuk és a megfelelő fórumokon lefolyt vita után a megoldást határozatba foglaltuk. Ilyen kérdések voltak pl. a termelési gyakorlatok tartalmi és időrendi kérdései, a gazdasági szemlélet beiktatása a tananyagba, a munkásvédelem oktatásának problémája, a vizsgaszám, a szigorlatok, az óraszám kérdései, stb. Különös gondot fordítottunk az alaptárgyak tartalmi, időrendi és módszertani kérdéseire; f) A kialakult második vázlatos tantervet dokumentumba foglaltuk és minden érdekeltnek megküldtük. Ezekre és a vázlatos programokra alapozva megindítottuk a részletes tantárgyi programok elkészítését. A reformkísérletekkel kapcsolatban a tantervek és tantárgyi programok megalapozására alkalmas kísérletekre fektettük a fősúlyt. A folyó tanévben a mindhárom karon folytatott nagyobb jelentőségű reformkísérletek a következők: 1. Az oktatást és a vizsgaidőszakot teljesen elválasztottuk az I., II., III. és IV. évfolyamokon. Ez a kísérlet mind a tanszékek, mind a hallgatók véleménye szerint eredményes volt. Bevezetése óta az előadások és gyakorlatok nyugodtabb légkörben, a hallgatók fokozottabb érdeklődése mellett folytak le. A korábbi időszakban az utóvizsgázás lehetősége különösen a vizsgaidő- szakot közvetlenül követő szorgalmi időben 40—50%-os hiányzást idézett elő. A hiányzások e rendelkezés életbeléptetése óta 10—-12%-ra csökkentek. A Művelődésügvi minisztériumtól a kísérlet végleges elfogadására és a tan- tervbe való beillesztésére engedélyt kértünk. 2. Az elsőéves hallgatók 1961. nyarán 3 hónapos fizikaimunka-jellegű termelési gyakorlaton vettek részt. Ez a gyakorlat elsősorban nevelési, poli28