Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1961-1962

Az 1961/62. tanév története

tekből kiemeljék, központi irányítás alá helyezzék. A Matematikai tanszék és az Ábrázoló geometriai tanszék, valamint a Kísérleti fizikai tanszék, me­lyek addig a Mérnöki karhoz tartoztak, ilyen meggondolások alapján gya­rapította az eddig is központi irányítás alá tartozó szervezeti egységek szá­mát. A fenti elv következetes végrehajtása érdekében központi irányítás alá kerültek a kémiai és anyagtani ismeretek oktatásával kapcsolatos tar­talmi kérdések is. A hallgatók világnézeti oktatásának jelentőségét húzza alá a Marxiz- mus-Leninizmus tanszék kettéválasztása két új tanszékre: a Politikai gazda­ságiam, illetve a Filozófia és tudományos szocializmus tanszékre. Már az elmúlt tanévben is égető követelményként jelentkezett a tan­székvezetők feladatának, hatáskörének tisztázása. „A tanszékvezetők fel­adata, hatásköre és felelőssége’" című belső utasítás bizonyos hiányt pótol. Ki­adása előtt széleskörű vita folyt a tervezetről az Egyetem illetékes fóru­main. Az utasítás nagy előnye, hogy a tanszék fogalmának egyértelmű meghatározásán túlmenően, részletesen és konkrétan megszabja a tanszék- vezetők oktatási, nevelési, adminisztratív, tudományos és gazdasági felada­tait. A probléma jelentőségénél fogva túlnőtt az Egyetem falain, amit az is mutat, hogy a tervezet fontos programpont volt a műszaki egyetemek rek­torainak Miskolcon tartott értekezletén. Bizonyosak vagyunk abban, hogy úttörő munkánk nagyban elősegítette a hasonló problémákkal küzdő társ­egyetemek munkáját is. A tanév folyamán, egyebek között, nagy jelentőséget tulajdonítottunk annak, hogy az Egyetem igazgatását megfelelő szabályozás útján stabillá tegyük. Ennek érdekében, több átdolgozás után, elkészült az Egyetem szer­vezeti és működési szabályzatának mintegy húsz vezető állású oktató véle­ményével kiegészített és módosított tervezete. Ezzel párhuzamosan a karok megtárgyalták a dékánok, a dékáni hivatalvezetők, a Kari Tanácsok és Dé­káni Tanácsok feladatának, hatáskörének körvonalazására szolgáló utasítás- tervezetet. Ez utóbbit beépítettük az Egyetem szervezeti és működési sza­bályzatának megfelelő fejezetébe. E tervezeteket nem terjesztettük az Egyetemi Tanács elé, mert tudomást szereztünk arról, hogy a Művelődés- ügyi Minisztérium új típusszabályzatot kíván kiadni, vagy legalábbis a régit jelentős mértékben módosítja. A dékánok, dékáni hivatalvezetők feladat­körére és hatáskörére vonatkozó tervezet széleskörű megvitatása az elmon­dottak ellenére haszonnal járt, amennyiben hozzájárult az álláspontok tisz­tázásához és az egységes álláspont kialakításához. Az egyetemi vezetésnek továbbra is fontos feladata a vezetői hatás­körben gyakorolt konkrét ellenőrzés. Az ellenőrzés leggyakoribb formája az írásbeli és szóbeli beszámoltatás volt. Némi megnyugvást okozott külső szervek ellenőrzési eredménye, bár az csak szűkebb területre terjedt ki. A XI. kér. ügyészség a fegyelmi, kártérítési és egyeztető bizottsági eljárást vizsgálta meg törvényességi szempontból, a XI. kér. Tanács népi ellenőrei pedig a külső megbízásokkal kapcsolatos ügyeket ellenőrizték. E vizsgála­tok súlyosabb hibákat nem tártak fel; a helyes észrevételeket munkánkban érvényesíteni fogjuk. Az iratkezelés rendjének megerősítése és az iratvédelem érdekében kiadtuk a végleges Ügy iratkezelési szabályzatot és az ír átselejtezésről szóló utasítást. 15

Next

/
Thumbnails
Contents