Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1961-1962
A tanév folyamán megvédett fontosabb disszertációk
SZALAI KÁLMÁN egyetemi adjunktus KÖZPONTOSÁN ÉS KÜLPONTOSÁN NYOMOTT, ZÖMÖK VASBETON OSZLOPOK SZILÁRDSÁGI SZÁMÍTÁSÁHOZ* * Eredeti címe: K paciery npoMHocTH ueinpanbiio h BHcnenTpenHO OKarwx >xejie3o- ÖeTOHHblX KOpOTKHX SJieMeHTOB. Kandidátusi disszertáció (Moszkvai Építőipari Főiskola) Eredeti terjedelme: 151 gépelt oldal, ábrákkal, táblázatokkal Megvédés időpontja: 1961. november 21 Az első részben a szerző a Szovjetunióban, USA-ban és Magyarországon használatos szabályzati előírások alapjául szolgáló számítási eljárások leírását, továbbá más formulák ismertetését adja a központosán, külpontosán és tiszta hajlítással igénybevett, zömök vasbetonoszlop számítására. A második részben, a fenti formulák összevetésének eredményeként, megállapítja, hogy feltételezett hasáb- és hengerszilárdsági értékazonosság esetén a szovjet szabályzat képlete a központos nyomás esetén 15%-kal, a kis külpontos nyomás esetén 33,4%-kal nagyobb törőigénybevételt ad, mint az USA formulái. A nagy külpontosság esetén a Szovjetunió az USA formulái szerint számított törőigénybevételek közötti különbség kisebb, és a külpontosság növekedésével az eltérés csökken. A többi használatos formulák adta eredmények a fenti két ország képletével számított törőigénybevételek között ingadoznak a terhelés külpontossága és a vasszázaiék függvényében. A fenti eltérések okaiból a szerző az alábbiakat emeli ki: a) Az USA-ban a szabályzati formulák igazolásaként felhasznált kísérleti oszlopokat függőleges állapotban betonozták, míg a Szovjetunióban és a többi európai országban az oszlopokat fektetett állapotban készítették. b) A Szovjetunióban a külpontos nyomással igénybevett vasbeton kísérleti oszlopok <x = 2400—3000, az USA-ban viszont <r = 3100—4700 kp cm2 folyási határú acéllal készültek. c) A kis külpontosság esetében a húzott vasakban fellépő feszültség ismeretlen. Az egyes kutatók és országok e problémát különbözőképpen oldják meg. 144
