Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1961-1962
A tanszékek tudományos és művészeti munkássága
Szakirodalmi szerkesztés Borsos József: Vidéki városaink (11 ív társszerkesztője, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1961). — Mérnöki Kézikönyv (15 ív táirsszerkesztője, Műszaki Könyvkiadó, 1961). Vásárhelyi Boldizsár: Mérnöki Kézikönyv 4. köt. (a Közlekedés c. rész, Műszaki Könyvkiadó, 1961). Kutatómunka A különböző sínlekötések dinamikus jellegű vizsgálata az elforgásellenállás és keretmerevség szempontjából. Az 1961/62. év folyamán a Tanszék, a Vasúti Tudományos Kutatóintézettel együttműködve, részletes kísérleti méréseket végzett a sínkötések vizsgálatára a keretmerevség szempontjából. Ellentétben a régebbi típusú vizsgálatokkal, amelyeknél a keretmerevségi hatást egy teljes vágány mező vízszintes síkú hajlításával vizsgálták, ezeknél az újabb kísérleteknél a sín és keresztalj közötti szögforgásokból eredő ellenálló nyomatékok nagysága és az elforgási szöggel való változása adja meg a sínkötéseknél a reálisabb alapot a keretme'revségi hatás tekintetbevételére. A kísérleteket a legfontosabb sínlekötésfajták esetére részben statikus jellegű terheléssel, részben pedig a forgalom hatását vibrátorral utánozva, dinamikus terheléssel is elvégezték. Az eredmények egyrészt a sínkötések értékelésére, másrészt a hézagnélküli vágányok stabilitási vizsgálatának alátámasztására adnak fontos adatokat. A regionális tervezés és a közlekedésfejlesztés összefüggéseinek feltárása. A regionális tervezés és a közlekedésfejlesztés összefüggéseinek meghatározására vonatkozó 1961. évben végzett alapkutatásokat. összefoglaló tanulmány rendszerezi a már eddig feldolgozott eredményeket, majd új kapcsolatokat és összefüggéseket tár fel. A közlekedés szerepét a társadalmi-gazdasági folyamatok ésszerű területi tagoltságának kialakításában az ipar, a mezőgazdaság, az energiaellátás, az igazgatás, a gazdasági irányítás, a népesség elhelyezkedése, az elosztás és fogyasztás vonatkozásaiban részletesen ismerteti, majd a legmegfelelőbb közlekedési rendszer kialakításának alapelveit foglalja össze. Budapesti útvonalak és csomópontok kapacitástartalékának meghatározása. A budapesti fontosabb útvonalak és csomópontok kapacitástartalékának ismeretében a szükséges forgalmi, ill. építési intézkedések megtételének időpontja megszabható. A vizsgálat a következő gondolatmenet szerint folyt le: mindenekelőtt a jelenlegi viszonyokat kellett vizsgálni, részben a pálya, részben a forgalom szempontjából, és szükséges volt a jelenlegi mértékadó forgalom meghatározása. Ezután a kapacitásszámítás, majd a kapacitástartalék meghatározása következett. A következő lépésként a jövőben várható forgalmat kellett becsülni. Ezek ismeretében meghatározható volt a telítettség várható időpontja. A vizsgálatokat a Duna-hidakra, a Nagykorúira, a Rákóczi útra, a Hungária körútra, ill. ezen útvonalak fontosabb csomópontjaira, továbbá a Gelléft térre, a Clark Ádám térre és az Alagútra végezték el. Városi közúti forgalom összefüggései. Jármúegyenérték megállapítása. A városi közúti forgalom néhány jellegzetes összefüggésének ismerete a forgalom lefolyásának megjavítását célzó építési és forgalmi intézkedésekhez nélkülözhetetlen. A téma kidolgozása során, Budapesten először végeztek olyan méréseket, melyek eredményeként néhány fontos jellemző, budapesti viszonyok közötti értéke ismertté vált. Foglalkoztak, többek között, sebességméréssel megszakítás nélküli útszakaszokon, keresztezésekben és körforgalmú csomópontok „fonódási szakaszain”, követési időközméréseket végeztek a jelzőlámpával szabályozott keresztezésbe torkolló útszakaszokon, meghatározták a járművek indulási időveszteségét a jelzőlámpával szabályozott keresztezéseknél, továbbá a zöldjelzés felvillanásakor elinduló járműoszlop mozgási tulajdonságait vizsgálták meg. Követési időközmérések alapján meghatározták a különböző fajta járművek személygépkocsi egyenértékét. A külföldi irodalomban közölt személygépkocsi egyenérték adatoknál lényegesen kisebbek adódtak. Személyszállító kötélpályák tervezésének és üzemeltetésének hatósági előírásai. Személyszállító sodronykötélpálya létesítését hazánkban már több helyen, sőt a fővárosban is kezdeményezték. Sajnos az érintett hatóságok és szervek: a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium, az Idegenforgalmi Tanács, a Belkereskedelmi Minisztérium még nem hangolták össze kellően ezirányú igényeiket, de az is hiányként jelentkezett, hogy nincs személyszállító kötélpályákra vonatkozó hatósági előírásunk. Az elkészült 9 131
