Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1961-1962

A tanszékek tudományos és művészeti munkássága

grafikonok segítségével minden számítási nehézség nélkül összeállíthatók, így a csőkereszt falazatának erötani méretezése egyszerűen elvégezhető. A kidolgozott közelítő számítási eljárás alkalmazható mélyépítési műtárgyak és csővezetékek erőtani méretezésénél.

Héjszerkezetek alkalmazása ellenfödémes alapozások céljára. (Témafelelős: dr. Roller Béla.) Felmerült a gondolat, hogy a nagyterhelésű építmények alapozása során alkalmazott ellenfödémeket héjszerkezettel oldják meg, minthogy a héjszerkezetek nagyobb terek lefedésekor igen gazdaságosak. Az Építéstudományi Intézet megbízásából végzett ilyen irányú kutatások során megvizsgálták a héj szerkezetek alapozási ellenfödém céljára való alkalmazhatóságának lehetőségét, és igyekeztek megállapítani az e szempontból legelőnyösebb héjszerkezeti alakot. A vizsgálatok elsősorban a statikai és anyagigényességi kérdésekre terjedtek ki. A feladat derékszögű négyszög alaprajzra emelt héjakkal volt kapcsolatos, így a hiperbolikus és elliptikus paraboloi- dot és a dongahéjat vizsgálták elsősorban. A héj szerkezetet a kiváltókkal együtt, komplex szerkezetként vizsgálták. A számítások tanúsága szerint anyagszükséglet tekintetében valamennyi értékelt héjszerkezet gazdaságosabb a síklemezes ellen- födémnél. Héjak alkalmazásával a felületszerkezet vastagságában 20—60% csökkenést, vasanyagszükségletben kb. 40—80% megtakarítást lehet elérni. A vizsgált megoldások közül az a legkedvezőbb, amelynél a téglalap alaprajzú mezőnyöket a rövidebbik szegélyeken egyenes tengelyű tartókkal kiváltott paraboladonga hidalja át. Érdekessége még az eredményeknek, hogy az alkalmazandó héj szerkezet gazdaságosságát és egyben az optimális alakot nem a héj, hanem elsősorban a kiváltók szabják meg. A kedvező konstrukció ugyanis elsősorban ezeken jelent megtakarítást.

Gépalapok műszaki előírás tervezete. (Témafelelős: dr. Vértes György.) Az Építéstudományi Intézet megbízása alapján készült jelentés a szakirodalom felhasználásával gépalapok méretezéséhez tervezési irányelveket és előírásokat ismertet. Valamennyi feladat megoldásánál a szerző a bonyolult rezgőrendszert leegyszerűsíti és egy-, illetőleg kéttömegű rendszerek rezgéseire vezeti vissza, ügyelve arra, hogy ez ne csökkentse a biztonságot, és a gyakorlat igényeinek megfelelően jó közelítő és egyben egyszerű eredményekre vezessen. A jelentés a végleges formában kidolgozásra kerülő irányelvek és előírások alapját képezi.

Topográfiai és fotogrammetriai tanszék

Szakdolgozatok

Hankó Géza: A fotogrammetriai kiértékelés és műszergyártás fejlődésének irányai (Geodézia és Kartográfia, 1961. 3. sz.). — A képpontok geodéziai koordinátáinak és a térképi hálózat vonalainak meghatározása (Geodézia és Kartográfia, 1962. 1. sz.). — Einpassen der Radialtriangulation in das geodätische System (Acta Technica, Tom. XXXVII. Fase. 3—4. 1961—62.).

Előadások

Homoródi Lajos: Die Untersuchung der rezenten Erdkrustenbewegung in Ungarn (a Nemzetközi Geodéziai Szövetség kéregmozgásokról tartott konferenciáján, Lipcsében, 1962. máj.).

Kutatómunka

A fotogrammetria alkalmazása épülethomlokzatok felmérésére. A műemlékek állagmegóvásával vagy épületegyüttesek kialakításával kapcsolatosan szükségessé válhat az épületek, házsorok homlokzatának felmérése. Ennek elvégzése állványzatról költséges és hosszadalmas, a fotogrammetria módszereivel viszont gyorsan és gazdaságosan végrehajtható. A tanszék olyan mérőképek előállításának és kimérésének eljárásait dolgozta ki, amelyek akár fototeodolittal, akár egyszerű fényképezőgéppel készíthetők és a megfelelő részletességet nyújtják. Ezzel a hasonló célú felvételek addig ismert alkalmazási lehetőségei lényegesen megnövekedtek. (A kutatást végezte: Domokos Györgyné és Ladányi Jenőné.)

9 Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem évkönyve, 1961/62.

129