Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1961-1962
A tanszékek tudományos és művészeti munkássága
tervek szerint két típusú oszlop: sima gerincű és megtört keresztszelvényű oszlop jött számításba. Így további kérdés volt még annak eldöntése is, hogy melyik keresztmetszeti elrendezés előnyösebb. A kérdések tisztázására 4 modell készült a Közúti Hídíenntartó Vállalatnál, az UVATERV tervei szerint: 1—1 oszlopmodell került hajlí- tásra és 1—1 oszlopmodell került nyomásra. A méréseket igen erős műszerezettséggel (elektromos nyúlásmérők, tenzométerek, lehajlásmérők, elfordulásmérők) végezték. A kísérletek eredménye: a szaggatott szelvényű tartó felel meg jobban. Javaslat: a végleges szelvényű modellel újabb kísérletek hajtandók végre. Atomreaktorok betonvértjeinek méretezési problémái. (A kutatást végezte: dr. Orosz Árpád.) A magtechnikai létesítményeken alkalmazott biológiai vérteket a jó sugárgyengítési, szerkezeti alkalmazkodóképességi és gazdaságossági előnyei miatt általában betonból készítik. Egy meghatározott sugárvédő beton kiválasztásához elsősorban a fizikai követelmények a mértékadóak, az építőmérnököt viszont a vértek méretezésekor a szilárdsági tulajdonságok és a betontechnológiái problémák érdeklik. A biológiai vért a reaktor-tervező szempontjából másodlagos építmény, amelynek a reaktor üzemével közvetlen kapcsolata nincsen. A biológiai vért ugyanakkor sok helyet foglal el, nehéz és igen drága. Felmerül tehát a gondolat, hogy ezt az egyébként holt anyagot egyéb feladatok megoldására is felhasználjuk. Ehhez azonban szükséges a vértekbén keletkező igénybevételek pontosabb ismerete, ill. számítása. A vértek sugárterheléséből keletkező hőmérsékleti feszültségeket gömb alakú tartályokban — ideálisan rugalmas anyagok feltételezésével —• zárt alakban levezethető képletekből lehet számítani. Hasonló módon exponenciálisan csökkenő hőforráseloszlás mellett, lemezeknél is zárt megoldásokat kapunk. Henger alakú vérteknél — bár elvi akadálya nincsen —• a megoldás zárt alakban nem vezethető le. A tanulmány a lemez, gömb és henger hőfeszültségeinek számítására viszonylag egyszerűen kezelhető összefüggéseket vezet le. További probléma a hőfeszültségek csökkentésére a vértben alkalmazható hűtőrendszer helyének legkedvezőbb megválasztása, ill. a hűtőrendszer vagy hővérí: alkalmazásának összehasonlítása, mind szilárdságtani, mind gazdaságossági szempontból. A tanulmány foglalkozik még a különböző adalékanyagoknak a hőfeszültségre gyakorolt hatásával, ill. a feszített betonvértek alkalmazási lehetőségeivel * Mechanikai tanszék Tan- és szakkönyvek Rosivall Ferenc: Blokkos építési mód kézikönyve (Társszerző. ÉM Építésügyi Dokumentációs Iroda kiadv. 1961). Disszertációk Németh Ferenc: Csőkereszt erőjátéka (kandidátusi disszertáció). Vértes György: Függőhidak lökésszerű terhelés által keletkezett igény- bevételeinek meghatározása (műszaki doktori disszertáció). Szakdolgozatok Cholnoky Tibor: Általános térbeli dinámrendszer eredőjének meghatározása szerkesztéssel (ÉKME Tudományos Közleményei, 1961. VII. köt. 3. sz.). — A feszültségi és az alakváltozási deviátor középpontjáról (ÉKME Tudományos Közleményei, 1961. VII köt. 3. sz.). Kaliszky Sándor: Kő-, tégla- és betonboltozatok vizsgálata a törési elmélet szerint (Mélyépítéstudományi Szemle, 1961. 10. sz.). — Csonka kúpalakú vasbeton héj vizsgálata a törési elmélet alapján (ÉKME Tudományos Közleményei, 1961. VII. köt. 3. sz.). — Load carrying capacity of plastic beams and plates on plastic foundation (Archiwum Inzynierii Ladowej, Tom. VI.—Z. 1962.). Németh Ferenc: Utófeszített héjcsatorna (Vízügyi Közlemények, 1961. 4. sz.). * A tanulmány a Hannoveri Műszaki Főiskolán az „Építéstechnikai sugárvédelem” munkacsoportban készült. 127
