Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1961-1962

A tanszékek tudományos és művészeti munkássága

Merev falakr?, ható íöldnyomás. Az ebben a témában elért elméleti és kísérleti eredmények részben a határegyensúly alapegyenletének új levezetését, a súlytalan és tökéletesen képlékeny kőzetek egyensúly-állapotának új vizsgálatát, részben pedig a lecsúszó földtömegek kinematikáját érintik. (A kutatást végezte: dr. Kézdi Árpád és Nagyváti Béla.)

A hídfőkre ható földnyoinási kísérletek célja végső soron a lebegő szárnyfalakkal együttdolgozó, gazdaságos hídfőtípus kialakítása. A kísérletek egyrészt a lebegő szárnyfalakkal együttdolgozó ellenfal vízszintes terhelésekkel szembeni szerkezeti viselkedésének tisztázására, másrészt a földnyomás eloszlásának és nagyságának tisztázására irányultak. A kísérleteket acéllemezből készült modelleken végezték, különböző fal- vastagság, magasság-szélesség arány és merőleges, valamint 45°-os szárnyfal elrendezéssel. A mérések. 1961-ben befejeződtek, kiértékelésük és elméleti feldolgozásuk most van folyamatban. (A kutatást végezte: dr. Széchy Károly.)

Távvezeték-oszlopok alapozása. A Villamos Hálózati Fejlesztő és Tervező Vállalat megbízásából végzett kísérletek a különlegesen kialakított oszlopalapok teherbírását kívánják tisztázni. A kísérletek alapján a megbízó tervezési segédletet szándékozik összeállítani. Az évek óta rendszeresen folytatott kísérletek során ebben az évben 4 ferdén fúrt cölöpből álló alapok kihúzási és kiborítási ellenállását vizsgálták. A fúrt cölöpökkel történő alapozás nagymértékben gépesíthető, s igen nagy az így elérhető anyagmegtakarítás is, a hagyományos súlyalapokkal szemben. (A kutatást végezte: dr. Bállá Árpád.)

Csőcölöpök deformációs problémái. Vizsgálatra kerültek a csőcölöpben kialakuló talajmag teherbírását befolyásoló tényezők, különös tekintettel a belül kúpos csőcölöpökre; a tömör és üreges cölöpben, terhelés hatására fellépő feszültségek, valamint a cölöpcsúcs alatti tartomány tömörség- és alakváltozása. A kísérleti eredmények lehetővé tették a csőcölöpök gazdaságosabb méretezését. (A kutatást végezte: Petrasovics Géza.)

A héjalapok alatti talpfeszültség-eloszlás meghatározására, a százhalombattai kéményalapozás ellenőrző vizsgálatára vonatkozó szakvélemény kidolgozása folyamán került sor. A szakvélemény kimutatja, hogy a talpfeszültség-eloszlás az adott koporsóalakú héjalap alatt nem lehet egyenletes, és ezt a méretezés során célszerű figyelembe venni. (A. kutatást végezte: dr. Széchy Károly.)

Ásvány- és földtani tanszék

Disszertációk

Török Endre: Hidromorfológiai és hidrográfiai megfigyelések a Marcal völgyének Adorjánháza és Marcaltő közötti szakaszán (természettudomány! doktori disszertáció).

Szakdolgozatok

Bidló Gábor: A geológiai adottságok szerepe a betonkorrózióban („Emlékfüzet”, tanszéki kiadvány, 1961).

Bidló Gábor (—Gerei László—Székely Ádám): Néhány szikes és erdőtalaj kolloidfrakcióinak vizsgálata (OMMI Évkönyv V., 1961).

Kertész Pál: A műszaki kőzetvizsgálatok új útjai („Emlékfüzet”, tanszéki kiadvány, 1961).

Kertész Pál—Török Endre—Zsilák György László: Nevelőmunka és az osztályfőnökök feladatai (Felsőoktatási Szemle, 1961. 7—8. sz.).

Papp Ferenc: A földalatti üregek indexelése (Magyar Karszt- és Barlangkutatás, 1961). — Hévíz és a Balaton hidrogeológiai múltja, jelene és jövője (a Meteorológiai Társaság kiadványa, 1961).

Török Endre: A Marcal-medence bazalttufa előfordulásainak települési viszonyai („Emlékkönyv”, tanszéki kiadvány, 1961.). — Periglaciális talaj121