Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1961-1962
A tanszékek tudományos és művészeti munkássága
A magyar népi építészeti vizsgálatok napjainkban (a Román Népköztársaság Tudományos Akadémiájának Művészettörténeti Intézetében, 1981. nov. 29-én). Szakirodalmi szerkesztés Pogány Frigyes: Budapest Műemlékei II. (Magyarország Műemléki Topográfiája sorozat.) Kutatómunka 1. A szombathelyi római kori Isis-szentély feltárási és műemléki helyreállítási munkálatait végezte dr. Hajnóczy Gyula adjunktus. A nagyszabású IV. sz.-i vallási építészeti emlék tudományos feltárását, műemléki tervezési és helyreállítási munkáit befejezte. 2. A képzőművészet és a modern építészet szintézisének elméleti alapjait kutatta és erről tanulmányt készített a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Képzőművészek Szövetsége együttes felkérésére dr. Pogány Frigyes egyetemi tanár. 3. A Kiskunfélegyházi Pajkos—Szabó-féle szélmalom műemléki vizsgálatát, szabadtéri múzeumi áthelyezését és újjáépítését vezette a Magyar Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi főosztálya és a Bács-Kiskun Megyei Tanács Tervező Irodája megbízásából dr. Vargha László docens. Az 1860-ban épült vályogfalú, gazdagon díszített, faragott faszerkezetű szélmalom múzeumi áthelyezése, újjáépítése a hazai Szabadtéri Néprajzi Múzeummal kapcsolatos feladatok további elméleti és gyakorlati megoldásához alapvető jelentőségű. 4. A balassagyarmati Palóc-Múzeum szabadtéri néprajzi múzeumi gyűjtemény, a Palócház teljes vizsgálatát és dokumentációs'' feldolgozását dr. Vargha László docens befejezte. Az északi magyar háztípushoz tartozó lakóház, istálló, pajta stb. helyszíni vizsgálata és a gyűjtött anyag történeti-néprajzi és építészettörténeti feldolgozása a hazai szabadtéri néprajzi múzeumi feladatok számára alapvető jelentőségű. 5. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei népi építészet általános és átfogó vizsgálatának keretében dr. Vargha László docens befejezte a Boldva-völgye népi építészetének részletes vizsgálatát, a gyűjtött anyag történeti-néprajzi és építészettörténeti, valamint műszaki feldolgozását. Az északmagyarországi népi építészet, emlékanyaga a történeti stílusok népivé válásának folyamatát világítja meg. 6. A hortobágyi pásztorállások, a pécsi Janus Pannonius múzeum tervmunkájának keretében pedig a déldunántúli — baranyamegyei —• gabonások műszaki vizsgálatát végezte a Néprajzi Múzeum tervmunkájának keretében dr. Vargha László docens. 7. Kaposvár város építészettörténetével a Kaposvári Városi Tanács VB felkérésére dr. Zádor Mihály adjunktus több mint két évig foglalkozott. A kutatás célja a város eddig alig ismert és publikált kialakulásának, történetének és építészetének felderítése volt. Módszerében eltér az eddigi hasonló munkáktól: nem külön-külön tárgyalja a történeti, városképi és műemléki vonatkozásokat, hanem történeti fejlődésében és összefüggéseiben foglalkozik a település kialakulásának gazdasági és társadalmi gyökereivel, a város életének főbb jellemzőivel, fontosabb eredményeivel, továbbá ezeknek a megye és az ország történetével való összefüggéseivel. Mindezekből kiindulva tárgyalja a város építészeti alakulását, a városszerkezetet, a beépítést, a tipikus és kiemelkedő, fontosabb épületek egyedi ismertetését. A munka eredményei kizárólag eredeti okleveles anyag és helyszíni kutatások alapján születtek. A kutatások a jelenlegi város határain belül levő — most feltárt, tehát eddig úgyszólván ismeretlen — zselicszentjakabi apátság építészettörténetét is felölelik. 8. A pécsi székesegyház talán legismertebb középkori, ún. „Ádám és Éva” oszlopfőjével foglalkozik dr. Zádor Mihály adjunktus másik tanulmánya. Komplex vizsgálati módszerrel, tehát az eddigi irodalom elemzésével, történeti, stíluskritikai, ikonográfiái és építészeti szempontok együttes alkalmazásával kideríti, hogy téves a szakirodalomban évtizedek óta használt megjelölés. A XI. századi figurális oszlopfő alakjai nem Ádámot és Évát ábrázolják (a szokásos ilyen ábrázolások — általános típusaik elemzése alapján — önmaguk is cáfolják ezt), hanem a középkori pszichonomachikus ábrázolások körébe tartozik. Az új értelmezés megfogalmazásán kívül, a munka célja, hogy a középkori építészettörténetben* igen gyakran felmerülő feladatok, az épülettel szervesen összefüggő figurális plasztikai elemek eszmei tartalmának meghatározására megfelelő módszert alakítson ki. 108