Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1960-1961

Dr. Perényi Imre rektor tanévnyitó beszéde

tesznek a tudományos munka szervezettsége érdekében: igen jelentős az egyetemi professzorok, egyetemi oktatók szerepe a távlati tudományos tervek kidolgozásában. Oktatóink — méltóképpen egyetemünk hírnevéhez — élen járnak a tudományos munkában is. A múlt évben a tudományos művek és tudományos publikációk egész sora született oktatóink munkája nyomán. Tudományos munkájuk elismeréseképpen dr. Major Máté és dr. Csanádi György professzort a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották, és többen a műszaki tudományok doktora, a műszaki tudományok kandidátusa magas címet nyerték el. Hosszú megszakítás után, az egyetem újból a műszaki doktorok címének adományozója lett.

Tudományos és politikai érettségünk elismeréseképpen az elmúlt évben átvettük — kezdetben csak egy karon — az aspiránsképzést.

Ennek az eredményekben gazdag évnek a munkáját kell az idén is folytatnunk.

Igen jelentős feladatok állnak előttünk a most kezdődő tanévben. Már gyakorlatilag meg kell kezdenünk az országos oktatásügyi reform egyetemünkre vonatkoztatott részének végrehajtását. Színvonalas viták, alapvető tudományos elemzések, bátor kísérletek, kezdeményezések segítségével a tanév végére ki kell alakítani —■ egyetemekre, karokra, szakokra bontva — az egyes tantárgyak mélységéig a reform elveit, fontosabb szempontjait.

Egyetemünk mögött majdnem 180 éves múlt, európai hírnév van. Ezt gyakran hangoztatjuk is. De, ha ezt a hírnevet meg akarjuk tartani, sőt növelni akarjuk, akkor világosan kell látnunk, hogy a hagyományos oktatási mód változatlanságának hangsúlyozásával a kialakult oktatási forma megmerevítésével nemcsak előre menni nem tudunk, de lemaradunk a múlttal szemben is. A tanrend és a tananyag tartalmi változására van szükség. És valljuk be, helyenként nemcsak felfrissítésére, hanem gyökeres, szinte forradalmi átalakítására. Ezt követeli tőlünk már a jelenkor is, a megváltozott társadalmi rend, a tudomány és a technika hallatlan nagyarányú fejlődése, az ipar fokozottabb követelményei. Mi pedig a jövőnek is dolgozunk.

Ehhez kétségkívül az iparral szorosabb kapcsolat kialakítása szükséges, nemcsak a kialakult jó szomszédsági viszony ápolása. Ma már az nem elégséges. Mind a mérnökképzést mind az ipar, a szakma fejlődését közös, egymástól elválaszthatatlan ügynek kell tekinteni.

Igen nagy munkát jelent számunkra az esti-levelező oktatás. Már számszerűleg is jelentős a változás, az ez évben felvett hallgatók egyharmada (661 hallgatóból 243) esti-levelező oktatásban vesz részt, és az oktatási forma további elterjedésével számolhatunk. Már emiatt is, de az oktatási forma sajátosságai folytán is a legjobb oktatóinkat kell az esti-levelező oktatásban foglalkoztatni. Azok, akik a napi munka fáradalmai után vállalják a tanulás terhét, megérdemlik ezt. Meggyőződésem, hogy érettségükből fakadó akaratukkal, fegyelmezettségükkel le tudják majd küzdeni ez oktatási forma kétségkívül fennálló nehézségeit. És, hogy ez így is legyen, ehhez nekünk, az egyetem vezetőinek, oktatóinak kell segítenünk.

E feladatok végrehajtásához rendkívül fontos egész oktatói karunk szakmai és ideológiai továbbképzése. Még az idősebbeknél sem pótolhatja a rutin a tartalmi hiányokat. Minden oktató előtt világosnak kell lennie, hogy az egyetemi vezetés, a pártszervezet, a KISZ, a szakszervezet ehhez csak szervezeti, elvi, módszertani, anyagi segítséget tud adni. A tanulás, a tovább