Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1960-1961
Az 1960/61. tanév története
Az összes hallgatók tanulmányi eredményének rendűség szerinti megoszlása, 1960/61. tanév 2. félévében (Zárójelben az 1959/60. tanév 2. félévi adatok) Rendűség Fő % % Jeles .............................................. 76 4,7 (2,9) jó................................................... 325 19.9 (15,7) Közepes ...................................... 2 99 18,3 (13,6) Elégséges .................................... 2 9 1,8 (0,6) Elégtelen .................................... 678 41,6 (53,3) Halasztott .................................. 223 13,7 (13,9) Összesen .................................... 1 ,630 100,0 (100,0) A tanulmányi eredmények statisztikája mind az I., mind a II. félévben lényegében azonos tendenciát mutat. Ennek következtében elegendő a II. félév statisztikai adatainak az elemzésével foglalkozni. A statisztikai táblázatokból megállapítható, hogy a tanulmányi eredmény a nappali tagozaton az előző tanév hasonló vizsgaidőszakához viszonyítva némi javulást mutat. 1960. júliusában, azaz a rendes vizsgaidőszak lezárása után, az egyetem tanulmányi átlaga 2,99 volt, 1961 azonos időszakában pedig 3,13. Az egyes évfolyamok átlageredményei között igen nagy az eltérés. A II. évfolyam 2,93, míg a IV. évfolyam 3,41. (Az V. évesek eredményével nem számolunk, mert az V. évfolyamon csak két vizsga volt.) Ebből arra lehet következtetni, hogy a terhelés nem elég arányosan oszlik meg az egyes évfolyamok között. A túlterhelt évfolyamokon vizsgahalasztással igyekeztünk segíteni. Ha a hallgatók tanulmányi eredményének rendűség szerinti megoszlását szemléljük, azt látjuk, hogy igen nagy az elégtelen eredményűek száma. Bár az utolsó két évben itt is fokozatos javulás mutatkozik, még mindig igen sok hallgatónak van vizsgaelmaradása. Hallgatóink 41,6%- ának van utóvizsgája, és 13,7%-nak halasztott vizsgája. Ez azt jelenti, hogy csak 44,7% tett eleget vizsgakötelezettségének, tavaly 32,8%. Egy vizsgával a hallgatók 22,9%-a, két vizsgával 12,6%-a, három, vagy több vizsgáéval 19,7%-a maradt el. Ha származás szerint vizsgáljuk az eredményeket, meg kell állapítani, hogy a munkás-parasztszármazású hallgatók átlaga — bár javulás mutatkozik — még mindig az évfölyamátlagok alatt van. A 3,13 összátlaggal szemben 2,95. Hallgatóinknak 49,3%-a munkás-paraszt, ezzel szemben a jeleseknek csak 22,37%-a, a jóknak pedig 38.77%-a munkás-paraszt. Az elmúlt két évhez viszonyítva ez fokozatos javulást mutat, de még mindig nem értük el a kívánt eredményt. Kétségtelen, hogy ez még ma is az évszázados társadalmi elnyomás következménye, éppen ezért céltudatosan arra kell törekednünk, hogy előnyös változásokat érjünk el. E tekintetben már a beiskolázás alkalmával komoly erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy az I. évfolyamra minél több és tehetségesebb munkás-parasztszármazású hallgató jelentkezzék. Ebben az évben először dolgoztuk fel a hallgatók tanulmányi eredményét az I. és II. évfolyamon iskolatípusok szerint. E két évfolyamon a gimnáziumból és a technikumból közvetlenül jött hallgatók majdnem azonos eredményt értek el. Érdekes jelenség, hogy azok a hallgatók, akik közvet27
