Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1959-1960

Rados Kornél rektor beszéde az egyetem tanévnyitó ünnepségén

Az elmúlt tanév végén abszolvált hallgatók részére kivétel nélkül biztosítani tudtuk az elhelyezkedést, sőt minden szakmában a végzettek számánál nagyobb igény jelentkezett. Ez a tény felveti a kiképzendő mérnökök számának tervgazdasági síkon való helyesebb megtervezését. Ennek érdekében már e tanévben is emelkedett az I. évfolyamra felvett hallgatók száma, éspedig: az építészmérnöki karon 120, a mérnöki karon (beleértve a földmérő szakot is) 200, a közlekedési üzemmérnöki karon 70 új hallgatót vettünk fel a nappali tagozatra, a mérnöki karon 40, az építészmérnöki karon 45, a közlekedési üzemmérnöki karon 30 hallgatót a levelező, 115 hallgatót pedig a gazdasági mérnöki tagozatra.

Örvendetesen fejlődnek külföldi kapcsolataink. Barátsági és együttműködési szerződést kötöttünk a drezdai Közlekedési. Főiskolával, és hasonló szerződéseket kötünk a közeljövőben szovjetunióbeli, bolgár, német és más testvér-egyetemekkel. Javaslatot tettünk a Művelődésügyi Minisztérium útján arra, hogy a szocialista tábor műszaki egyetemei vándoránkétokon cseréljék ki a műszaki felsőoktatás és a világnézeti nevelés tapasztalatait. Reméljük, hogy az első ilyen nemzetközi megbeszélésre már e tanévben sor kerülhet.

Az elmúlt tanévben száznál több külföldi vendéget fogadtunk az egyetemen, köztük a testvéri kínai és koreai nép felsőoktatási delegációját. Több értékes tapasztalatcserére került sor ezáltal. Ugyanezen idő alatt oktatóink közel egynegyede (70 fő) járt külföldön, és hasznos tapasztalatokat és szép élményeket szerzett.

A kormány és a párt bővülő kulturális csereprogramja keretében még ez évben több professzorunk utazik többhetes külföldi tanulmányútra, négy fiatal oktatónk a Szovjetunióban aspirantúrát végez, többen 1 — 3 hónapos tanulmányútra mennek a Német Demokratikus Köztársaságba, az építészettörténeti tanszék négy oktatója ösztöndíjjal Olaszországba készül.

Hallgatóink bat csoportja a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Lengyel- országban. illetve az NDK-ban végzett a nyáron 3—3 hetes termelési gyakorlatot, ugyanakkor a testvéri országok hallgatóinak öt csoportját láttuk mi vendégül. A cserelátogatások a hasznos munka mellett eredményesen ápolják a népeink fiataljai közti barátságot, tágabb látókört, értékes tapasztalatokat adnak hallgatóinknak. A külföldi termelési gyakorlatokkal kapcsolatban még anyagi nehézségekkel és a szervezés terén némi tapasztalatlansággal küzdünk. Remélem, hogy a következő tanévben ezen a téren is előbbre léphetünk. Ehhez persze az is szükséges, hogy az eddiginél több hallgató érje el a részvételhez szükséges tanulmányi szintet, és szerezze meg az elengedhetetlen nyelvtudást is. A nyelvtudás fontosságára itt is felhívom fiatal oktatóink figyelmét. Hallgatóink nyelvismerete örvendetesen növekszik, hiszen az orosz nyelven kívül egy nyugati nyelvből is vizsgázniuk kell.

III. és IV. éves hallgatóink 4—5 hetes termelési gyakorlaton vettek részt. Az induló tanév fontos feladatának tartom a termelési gyakorlatok módszerének, tartalmának megvizsgálását és fejlesztését, hiszen az oktatásnak ezt a formáját a perspektívában előttünk álló oktatási reform egyik csírájának tekinthetjük.

Egy évvel ezelőtt ugyanezen a helyen és alkalomból sajnálattal kellett megállapítanom az összegyetemi laboratórium és műhelyek hiányát mint egyetemünk állandó és évek óta visszatérő problémáját. Ismét azt kell mondanom. hogy bár valamennyi illetékes vezető és hatóság egyetért a labora7