Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1959-1960
Az 1959/60. tanév története
A tánccsoport három csoportos táncjátékból álló műsorát két alkalommal (a Hídépítő Vállalatnál és az Országos Kulturális Seregszemlén) mutatta be. Az énekkarnak nyilvános fellépése nem volt. A képzőművész kör végzett anyaga tájrajzolás és festés, fej modellek, modellrajz környezettel és anélkül, mozdulatvázlatok és aktrajzok. Tizennyolc tárlatlátogatást tett, két filmvetítésen és két ismeretbővítő szakelőadáson vett részt. A fotókör laboratóriumi foglalkozásokat és szakelőadásokat tartott, továbbá két kiállítást rendezett. A bélyeggyűjtőkör rendszeres összejöveteleket, cseréket bonyolított le. A művelődési otthon további célkitűzései a meglevő művészeti csoportok és szakkörök létszámának emelése, programjuk színesebbé tétele, újabb területek (zenekar, irodalomi kör, kisfilmezés), továbbá klubnapok, ismeretterjesztő előadások, művészeti, esztétikai előadássorozatok, képzőművészeti kiállítások és átfogóbb kollektív látogatások, vitaösszejövetelek szervezése. Egyetemünk — és a budapesti Műszaki Egyetem — sportéletét a Műegyetemi Athletikai és Football Club fogja össze. A klub működése során azt az iránymutatást vette alapul, amelyet ,,A Magyar Szocialista Munkáspárt művelődéspolitikájának értelmezése a testnevelési és sportmozgalomban”, valamint ,,A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának irányelvei az ifjúság eszmei-politikai neveléséhez” c. dokumentumok nyújtottak . A munkát nagymértékben előmozdította, hogy a Magyar Testnevelési és Sport Tanács jóváhagyta az új alapszabályt. Ez ismét rendszeresítette a klubnak az 1897-ben történt megalakulásától kezdve egészen 1920-ig érvényben volt jelvényét — fehér mezőben ötágú vörös csillag —, melynek használatát a fasiszta kormányzat tiltotta meg. A klub a munkatervét túlnyomórészt teljesítette. Nem sikerült a tervnek megfelelően kiegészíteni a szakosztályok vezetőségeit és megfelelő mértékben növelni a pártoló tagságot az oktatók és a dolgozók körében, vannak hiányosságok a tagdíjbefizetés terén is. Nem lehetünk megelégedve egyetemeinken a női sport helyzetével sem, nőhallgatóink közül nagyon kevesen vesznek részt a klub életében. A tanév végén összetorlódott rendezvények miatt el kellett halasztanunk az előirányzott egyetemi sporthetet. A munkaterv és a klub egész működésének alappillére az a felismerés volt, hogy a sportmozgalom a nevelés, a szocialista emberré formálás egyik leghathatósabb eszköze. Ezért a sport nem lehet öncél, hanem az egyetemi nevelő munka szerves részének kell lennie. A sporttal is munkára, szocialista emberhez méltó magatartásra neveljük hallgatóinkat és dolgozóinkat. Nagy szerepe van a sportnak a szocialista haza megvédésére való felkészülésben, az egészségvédelemben és a kulturált szórakozásban . Rövid idő alatt el akarjuk érni, hogy a haladó szellemű fiatalság minél intenzívebb bevonása útján egyetemeink KISZ-szervezetei a sportmunka tényleges gazdáivá váljanak. A klub lényeges célkitűzése volt, hogy a szakosztályokban jó kollektívák alakuljanak ki, és a sportolók között kifejlődjék a helyes kollektív szellem. Ennek érdekében a szakosztályok nemcsak sportkérdésekkel foglalkoztak, hanem eszmei, politikai problémákkal is. Több szakosztály együttes kulturális tevékenységet is fejtett ki kiállítások, múzeumok, színház- és mozielőadások csoportos látogatásával, kirándulásokkal, 37
