Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1959-1960
Az 1959/60. tanév története
Az oktatószemélyzet létszáma Kar Tanár Docens Adjunktus Tanársegéd Lektor Testnevelő tanár összesen Központi tanszékek összesen ......................................................... 1,5 12 7 4 24,5 Ebből felállású ..................................................1 2 T —2 5 Ebből nő..............................................................3 41 8 É pítészmérnöki Összesen .................................................. 1 1,5 17,5 36 49 7121 Ebből félállású.................................................. 1 12 E bből nő..............................................................1 7 513 Mérnöki Összesen .............................................................. 1 4,5 15,5 33,5 47,5 6117 Ebből félállású.................................................. 1 3 1 16 E bből nő..............................................................16 411 Közlekedési üzemmérnöki Összesen .............................................................. 9 6 10 14 234 Ebből félállású .................................................. í 3 3 512 E bből nő.............................................................i1Együtt Összesen .............................................................. 28 40,5 91,5 117,5 15 4 290,5 Ebből félállású .................................................. 2 8 6 62 2 5 Ebből nő...........................................................1 4 1 7 10 i 33 Az egyetemi és a kari tanácsok, valamint a bizottságok munkája A rektori tanács kéthetenként, az egyetemi tanács és a kari tanácsok általában havonta üléseztek. Behatóan megtárgyalták a legfontosabb egyetemi kérdéseket. Munkájukban azonban voltak még hibák is. Pl. a tanulmányi és a vizsgahelyzetró'l szóló beszámolókat egyrészt a vizsgaidőszak közben, másrészt közvetlenül a lezárásakor tárgyalták, így nem volt elegendő idő az adatok részletes és alapos elemzésére. E körülmények az aktivitás és a tanácskozások mélységének rovására mentek. A világnézeti nevelési bizottság, Gerendás István rektor helyettes, majd Major Máté egyetemi tanár vezetésével, irányította az oktatók ideológiai továbbképzését, és szervezte a legfontosabb időszerű elvi, politikai és nép- gazdasági problémákról szóló előadásokat. Négy előadást párt- és államvezetők — dr. Ajtay Miklós, Fock Jenő, Szerényi Sándor és Kelen Béla — tartottak. A bizottság figyelemmel kísérte a hallgatók marxizmus—leninizmus oktatását és a hallgatók oktatáson kívüli világnézeti, politikai nevelését. Elkészítette a diákkollégiumok világnézeti, politikai és kulturális nevelési programját. Rendszeresen látogatta a marxizmus—leninizmus tanszék vizsgáit, részt vett a tanszék vizsgálatában, és a világnézeti, politikai nevelés tekintetében felülvizsgálta az építészettörténeti tanszék Újkori Építészet c. tantárgyát. A kultúrbizottság Túrányi István egyetemi tanár vezetésével működött. Részt vett a kultúrotthon munkatervének, havi programjának, műsorterveinek és költségvetésének összeállításában és végrehajtásában. A bizottság munkájában a tanév folyamán igen erőteljesen részt vett a KISZ-bizottság, és elmélyült kapcsolata á szakszervezettel is. A bizottság működésének egyik különösen lényeges eredménye az, hogy a kollégiumokban fellendült a kulturális munka. 2 Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem évkönyve — 1959/60. 6429
