Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1958-1959

Rados Kornél rektor beszéde az egyetem tanévnyitó ünnepségén

ként egészségtelen adminisztratív intézkedésekkel, túlzott eredményhajszolással járt. A fiatal értelmiség nevelésében nem volt elég mély a világnézeti nevelés, erősen hatottak a polgári nézetek, közöttük talán legerősebben a nacionalizmus. A létszámban hirtelen megnövekedett hallgatósággal szemben egy időben nem támasztottunk megfelelő minőségi követelményeket, ugyanakkor túl sokat ígértünk. 1953 után a párt a hibákat felismerte, egy részüket kijavította. Az 1956 júliusi párthatározat után minden lehetőség megvolt, hogy a még meglevő hibákat kijavítsuk. Ezt megakadályozta az ellenforradalom.

Jellemző vonása volt az 1956 évi ellenforradalomnak, hogy elsősorban az értelmiségiek és köztük éppen az egyetemi hallgatók területén támadott. Itt találtak támaszra a revizionizmus különböző formái. így az ellenforradalom igyekezett éppen az egyetemek területén bizonyos kulcspozíciókat megtartani. Ezt meg kellett akadályozni, és ma elmondhatjuk: ennek a harcnak alapvető szakasza lezárult.

Mai kulturális életünk ideológiai hátterét vizsgálva megállapíthatjuk: a marxizmus—leninizmus világnézetét az értelmiségnek még csak egy része tette magáévá, s bár többsége lojális a népi demokratikus állam és a párt iránt, egyetért a szocializmus célkitűzéseivel, de még nagymértékben hatnak rá olyan polgári nézetek, mint a polgári humanizmus, a nacionalizmus. Ott találjuk meg — és nem utolsó sorban hallgatóink és oktatóink egy részénél — az olyan revizionista nézeteket, mint az értelmiség vezetőszerepének hite, ezzel szemben a munkásosztály vezetőszerepének tagadása. Tudjuk, hogy az ellenforradalom egyetemünkön is éppen ezt lovagolta meg legjobban, hozzákapcsolva az iíjúság vezető szerepének hamis jelszavát, ugyanakkor éppen a fiatal oktatók és hallgatók között az ellenforradalom után részben kiábrándultságból, részben óvatosságból jelentkezett a cinizmus és a „nem politizálás” elve. Sokrétűen és sokszor kell foglalkoznunk ezekkel a kérdésekkel, amíg a téves nézeteket kiküszöböljük az agyakból.

Meg kell győzni a nem marxista értelmiséget eszmei vonalon, és ennek érdekében fokozottabban kell bevonni a szocialista építés gyakorlati feladatainak megoldásába. így, a munka közben szerzett tapasztalatok alapján győződik meg a nem marxista értelmiség a szocializmus igazságáról, maga- sabbrendűségéről. Számottevő fejlődést kell elérni az ideológiai oktatásban. Differenciáltabb tantervvel, a tanszékek vezetésének és az oktatók továbbképzésének megjavításával kell a szintet emelni. A hallgatók teljes értékű világnézeti, politikai és erkölcsi neveléséhez, a marxizmus—leninizmus magas színvonalú oktatása mellett szükségünk van a szaktárgyi képzés szilárd ideológiai megalapozottságára, világnézetet formáló hatására. Ezt ki kell egészíteni az egész oktatói kar céltudatos, rendszeres, a párt- és a KISZ- szervezettel egybehangolt nevelési tevékenységével.

Egyetemi ifjúságunk nevelését csak szakmailag megfelelően képzett, marxista világnézetű, politikailag szilárd oktatói kar tudja megoldani. Ezért az egyetem oktatóitól elvárjuk, hogy fokozottan törekedjenek a marxizmus —leninizmus világnézetének megismerésére, elsajátítására. Enélkül képtelenek lesznek a gondjukra bízott ifjúságot szocialista szellemben oktatni és nevelni; de ugyanakkor — a dialektikus materializmus megtermékenyítő hatása nélkül — tudományos munkásságuk is előbb-utóbb zsákutcába kerülhet. Az egyetem állami vezetése és pártszervezete halasztást nem tűrő fel%

8