Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1957-1958
Az 1957/58. tanév története
ség. Mindenképpen elejét kell venni annak, hogy egyesek az egyetem erkölcsi tekintélyét és tudományos hitelét csorbíthassák. Az oktatók között olyan erkölcsi légkört kell kialakítani, amelyben ilyen jelenségek nem születhetnek meg. Az ipari munkákkal kapcsolatos vizsgálatok természetesen a visszaéléseknek nemcsak az egyetemen dolgozott haszonélvezőit, hanem az iparban működött kezdeményezőit is felderítette, és feltárta az ezen a téren is elburjánzott elvtelen összefonódottságot. A vizsgálat megállapította, hogy az egyetem oktatói közül csak kevesen voltak a bűncselekmények részesei. Üjra megindult az ellenforradalom miatt megszakadt tudományos diákköri munka is. Kezdetben kevesen vettek részt a munkában, mert a hallgatóknak ebben az évben tanulmányi elmaradásukat kellett felszámolniuk, és a résztvevők származás szerinti összetétele sem volt kielégítő. A jövőben fokozni kell a munkás-paraszt származású hallgatók részvételi arányát a tudományos munkában. Az építészmérnöki és a közlekedési üzemmérnöki karon 6—6, a mérnöki karon 13 tudományos diákkör működött. A munkát akadályozta a központi laboratórium hiánya is, így az építészmérnöki kar diákköri munkája főként az építészettörténeti, valamint az ipari és mezőgazdasági épülettervezési 'tanszék keretében folyt. A mérnöki karon mind az alaptárgyi, mind a szaktanszékek vezetésével szélesebb körű volt a munka. A hallgatók tudományos munkájának támogatására pályázatokat is kiírt az egyetem, az építészmérnöki karon 5, a közlekedési üzemmérnöki karon és a mérnöki karon 8—8 pályatétel került kiírásra. A beérkezett pályázatok száma általában csekély volt, amiben közrejátszott az is, hogy a kiírás későn történt meg. A dr. Kardos Györgyről elnevezett kultúrotthon munkájában az előző tanévihez képest fejlődés következett be. 10 különböző szakkörben összesen 157 tag működött. A kultúrcsoportok az egyetemi és főiskolai országos versenyben öt első helyezést nyertek, az egyetemek közül pedig az általános pontozás alapján a 3. helyet érték el. A kultúrcsoportok nyilvánosan 16-szor szerepeltek, hiba, hogy az egyetemen belüli fellépések száma kevés, csupán öt volt. A közönségszervező a KISZ és szakszervezet segítségével több mint 22 ezer jegyet, illetve bérletet adott el. A sportélet az újonnan szervezett Műegyetemi Atlétikai és Football Club (MAFC) közreműködésével fellendült. A MAFC elnöksége agilis munkát végzett, bekapcsolódott a sportmunkába a KISZ-szervezet is, az év folyamán pedig az egyetem dolgozóinak szakszervezeti sportolóit is bevonták a MAFC keretébe. A sportversenyeken az eredmények a következők voltak: Az atlétacsapat megnyerte az 1958. évi felnőtt és ifjúsági bajnokságot. Szabó Miklós távfutó a jugoszláv—magyar atlétikai versenyen első, a londoni brit játékokon második lett. Az öttusázó csapat a kolumbiai versenyen első helyezést ért el. A természetjáró szakosztály az ország egyik legjobb együttese. Az 1958. évi egyetemi és főiskolai bajnokságokon a MAFC a második helyen végzett. Tért nyert a tömegsport is. A házi bajnokságokon 12 kosárlabda-, 10 labdarúgó-, 7 34
