Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1957-1958
Az 1957/58. tanév története
tanács munkájánál már felsorolt általános érvényű kérdések kari vonatkozásait és a karokat érintő részletkérdéseket vitatták meg. Részletesen megtárgyalták, módosították és javították a 10 féléves tan terv tervezetét. Felülvizsgálták a kari bizottságok munkáját, és rendszeresen megtárgyalták a tanulmányi helyzetet. Az egyetem munka tervének alapján elkészítették a karok munkaterveit, és folyamatosan ellenőrizték végrehajtásukat. Részletesen foglalkoztak az oktatók ideológiai továbbképzésével, tudományos munkájával, megvitatták a hallgatói és az oktatói pályázatokra beérkezett anyagot, foglalkoztak a felülvizsgálatra kijelölt tanszékek munkájával, bírálták a felülvizsgálati anyagot, elkészítették a jegyzetterveket, elbírálták a kiadásra kerülő tankönyvek tematikáját, javaslatokat tettek az egyetemi tanácsnak arany- és gyémántdiplomák kiadására, valamint a népköztársasági ösztöndíjak szétosztására. A karok profiljának megfelelően megvizsgálták a mérnöktovábbképzést, és átszervezésére, javítására javaslatokat tettek. A rektorhelyettes vezetésével működő oktatási és tudományos bizottság a kari módszertani bizottságok és a karok külön megbízottai segítségével több részletes javaslatot készített, melyeket az egyetemi tanács vitatott meg. Jóváhagyás után a javaslatokat a Művelődésügyi Minisztériumnak küldtük meg. A legfontosabb kérdések a következők voltak: az egyetemi felvételekkel és a felvételi vizsgákkal kapcsolatos tapasztalatok értékelése és javaslatok a jelenlegi felvételi rend javítására; a végzett hallgatók elhelyezésének megfelelőbb módszerei, az egyetem kapcsolatai a végzett hallgatókkal; a kollokviumok, a szigorlatok és az államvizsgák módszereinek felülvizsgálata, a kialakult gyakorlat bírálata, és javaslat egységes vizsgáztatási módszerek kialakítására; az ideológiai oktatás és a szakoktatás kapcsolata, a kapcsolat elvi alapjainak vizsgálata és általános javaslatok a kapcsolatok gyümölcsözővé tételére; a termelési gyakorlatok és a hallgatói tanulmányutak, a termelési gyakorlatok rendszerének, módszereinek, időtartamának és programjának felülvizsgálata a kari jelentések alapján; javaslat a termelési gyakorlatok jobb előkészítésére és lebonyolítására. A bizottság rendszeresen foglalkozott az egyetem tudományos kiadványaival is. A kari módszertani, tanterv-, hallgatói fegyelmi és diákjóléti bizottságok értékes munkát végeztek. Az építészmérnöki karon külön bizottságot létesítettek a szakmai és a tudományos munka szervezésére és irányítására. Mindegyik karon működött az arany- és a gyémánt- diploma iránti kérelmeket elbíráló bizottság is. A kari módszertani bizottságok feldolgozták az egyetemi oktatásban kialakult általános pedagógiai módszereket és elveket, felmérték a hallgatók terhelését, és javaslatokat készítettek a terhelés egyenletesebb elosztására. Az oktató-nevelő és a tudományos munka A konszolidáció az ellenforradalom után országos viszonylatban hamarabb következett be, mint általában az egyetemeken. Ez tükröződik a hallgatók létszámadataiban is. A külföldi hallgatók száma lényegesen csökkent. 21
