Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1957-1958

Rados Kornél rektor beszéde az egyetem tanévnyitó ünnepségén

mértékben szükséges magtárak, tároló berendezések stb. építése. Vitathatatlan, hogy az építőipar — különösen az ipari és mezőgazdasági szektor — a műszaki ipari fejlesztés egyik legfontosabb alapja, ezért a gazdasági tervezés adatainak ismeretében távlati terveit sürgősen, 10—15 évre előre kell elkészítenie, hogy az iparfejlesztés szükségleteit idejében ki tudja elégíteni.

Ipari tervezésünknél lényeges hiba még, hogy nem tanulmányozzuk kellőképpen a különböző termelési ágak és kombinátok helyes kapcsolatait. Ennek híján fölöslegesen használunk el nyersanyagot, tüzelőanyagot és villamos energiát. A műszaki haladással együtt lényeges a termelés gazdaságtanának kiérlelése. Ez összefügg a műszaki egyetemi hallgatók közgazdasági képzésével; ki kell ugyanis építeni a műszaki tárgyakban a technikai szerkezetek és technológiai folyamatok közgazdasági megalapozását. Az ipar, de az oktatás részére is álljanak rendelkezésre a megfelelő műszaki, gazdasági mutatószámok, amelyek alapján a megoldás változatai eldönthetők. Ugyanide tartozik a tökéletesebb szerkezetek kiválasztásának közgazdasági megalapozása, a nyersanyag-, a tüzelőanyag-, a villamosenergia-felhasználás, a munkaráfordítás, valamint az önköltség mutatói. Ezért fölül kell vizsgálni a közgazdasági képzést a műszaki egyetemeken és a műszaki képzést a Közgazdasági Egyetem ipari tagozatán. A szükségleteket a jelenlegi mérnök-közgazdász levelező továbbképzés nem elégíti ki.

Sokat beszélünk a típustervezés fontosságáról, de még a mai napig sincs felmérve a népgazdaság szükséglete sem az ipar, sem a mezőgazdaság területén. Ugyanakkor gyakran fordult elő, hogy egyes szervek olyan épületek tipizálásával foglalkoztak, amelyekre nem volt szükség. Külön fel kell hívni a figyelmet az épületgépészeti előregyártás és tipizálás, de egészében az épületgépészet hatalmas feladataira. Ez alkalommal is fel kell vetni egyetemünknek azt a hiányát, hogy épületgépészeti tanszékkel nem rendelkezünk.

Igen elhanyagoltuk falusi építkezéseinket. Tervszerűséget a munkába csak akkor tudunk belevinni, ha ismerjük az egyes területek perspektivikus terveit, a területrendezés jövő elképzeléseit, a mezőgazdaság fejlesztésének szempontjait, és elindítjuk falvaink szocialista átrendezését, illetve előkészítjük az átrendezések tervét. Olyan területrendezési terveket kell készíteni, amelyek megoldják a falu és a város közötti kapcsolatot, a szükséges szociális, kulturális épületek elhelyezését, megfelelő gazdasági építményekkel látják el a központot, meghatározva a közeli városok ellátását, foglalkoznak a közlekedési és szállítási tervekkel, és megoldják a víz- és elektromos áram-ellátást.

Mind az ipari, mind a mezőgazdasági építészetben — de egyéb területeken is, és nemcsak hazai, hanem külföldi vonatkozásban is -— elhanyagolt az építmények állagvédelme. Ezt tudományos és szervezeti vonalon meg kell oldani, és oktatásunk területére is be kell kapcsolni.

Az ipartelepek elhelyezését összhangba kell hozni az általános városrendezési tervekkel. A gyár előtti tér megoldását be kell illeszteni a környező városi területek és főútvonalak kompozíciójába. Az építészeti követelmények megkívánják az épületek és építmények harmonikus elhelyezését, figyelemmel a beépítésre, az épületek magasságára,

10