Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1955-1956
Elhunyt professzoraink
Jelentősebb irodalmi munkái: 1. A Szegedi Vasúti Tiszahíd (1903). 2. A többtámaszú oszlopos tartó elmélete (MMÉE Közlönye 1905). 3. A fogaras—brassói helyi érdekű vasúton épült vasbeton-viaduktok (MMÉE Közlönye 1910). 4. A többtámaszú tartók belső erőinek analitikai úton való meghatározása (MMÉE Közlönye 1915). 5. Tartók sztatikája (1920). 6. A síkbeli tartók legáltalánosabb munkaegyenlete (1926). 7. Tartók sztatikája és kinematikája (1941). Ezek közül az 1920-as Tartók sztatikáját a Magyar Mérnök és Építész Egylet aranyérmével tüntették ki. Irodalmi működése közben tervpályázatokon indult. Egy esetben második helyezést ért el (győri Kisduna-híd), a többin mind az első díjat nyerte: Makói Marosmeder-híd, dunaföldvári Duna-híd, óbudai Duna-híd (ma Árpád-híd) (megosztva dr. Mihaüich Gw.-vel) Boráros téri Duna-híd (ma Petőfi-híd). Ez utóbbi azután mégsem az ő tervei szerint került kivitelre. A pályázatok beérkezte után ugyanis megváltoztatták az építési feltételeket. A 20-as évek végétől kezdve a Mérnöki Kamara elnöke volt, és az állástalan mérnökök népes táborának legnagyobb szószólója és segítője. Ugyancsak kézzelfoghatóan és nagy ügybuzgalommal segítette a szegény egyetemi hallgatókat is. Ma is sokan gondolnak hálával rá, az ő mély emberszeretetére és áldozatos segítőkészségére. Szaktekintélye előtt a külföld is meghajolt. Gyakran kérték fel tanácsadóként és szakértőként. Viszonylag keveset írt. Főmüve az 1941-ben megjelent Tartók sztatikája és kinematikája, mely remekműnek számít a maga nemében: általánosságával, a törvényszerűségek mély megvilágításával, precíz analizáló okfejtésével. Könyve nem nagyon olvasott mű, túlzottan teoretikus volta miatt. Alapvető törvényszerűségeket boncolgat, és azt a bámulatosan mély elvi összefüggést, ami a sztatika és a kinematika között fennáll. Mint tanár mindig egyszerű eszközökkel dolgozott. Noha előadásai magas színvonalúak voltak, mindent igyekezett visszavezetni az elemi geometriai, matematikai és szilárdságtani alapokhoz. Előadásai nagyon átgondoltak és tartalmasak voltak. Mindig lelkiismeretesen készült. Előadásának stílusa egészen csodálatos volt. Előadásának anyagát folyton változtatta, csiszolgatta, fejlesztette. Vizsgáztatásában is született pedagógus volt. A vizsgákat külön tapasztalatszerzési lehetőségként kezelte mint előadásainak tükrét. Szellemi frissesége idős korára sem hagyta el. Nyugalomba vonulta után is folyton dolgozott, míg a szörnyű háború áldozatául nem esett ő is, osztozva nagyon szeretett hazája sok ezer fiának szomorú sorsában. Dr. Korányi Imrz 80