Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1955-1956
Dr. Gyalai Mihály: Egyetemünk jellemző adatai
nél a hallgatóság 28,5 százaléka előkészítő évfolyamról jött, míg a harmadéveseknél csak 2,5 százaléka volt előkészítős.«* ** A gyengébb eredmények az előző tanévekhez képest azonban sok esetben csak látszólagosak Tanszékeink ugyanis egyöntetűen szükségesnek tartották az egyidőben még több tekintetben fennállott enyhe elbírálás megszüntetését és így a későbbiek folyamán a számszerűleg alacsonyabb viszgaeredmények mögött az előző évieknél nagyobb tartalmi értékek rejlettek és hallgatóságunk összes tudásmennyisége az elmúlt tanévekhez képest növekedett. Ezenkívül több olyan ok is rontotta az évi vizsgaeredményeinket, amely nem a színvonal emelkedéséből, de nem is a hallgatók hibájából következett be. Egyes hallgatók családi és anyagi nehézségein kívül gyakran fordultak elő idegbetegségek vagy olyan influenzajárvány, amely éppen a vizsgák tartamára esett. A továbbiakban az Egyetem mindent elkövetett a középiskolás módszerek kiküszöbölése és a jó vizsgáztatási módszerek érdekében. Felmerültek olyan panaszok is, hogy egyes tárgyakból nem elegendő a gyakorlatok mennyisége. Szaktárgyaink oktatásánál általában komoly nehézségeket jelentenek az alaptárgyak ismereténél mutatkozó hiányosságok, valamint az a körülmény, hogy a megfelelő ismereteket nem tudják minden esetben a megfelelő módon és színvonalon alkalmazni. A műegyetemi alaptárgyi oktatásról országos szinten folyt viták összefoglalásakor a kérdés lényegére mutat rá Cholnoky Tibor rektor, aki példaképpen hozza fel a Mérnöki Kar esetét, ahol a századfordulón az óraszámok fele-fele arányban oszlottak meg az alap-, illetve a szaktárgyak között. Ez az arány az első világháborút követőleg 47—53 százalékos arányban, a harmincas évek elején 44—56 százalékos arányban változott meg az alaptárgyak oktatásának rovására; míg ma az a helyzet, hogy az óraszámoknak, mindössze 38 százaléka jut az alaptárgyak oktatására. Az oktató munka sikere érdekében az egyetem különös gondot fordít a hallgatók önálló gondolkodásra való nevelésére és arra, hogy az alaptárgyak oktatásánál a gyakorlati órákra különös súlyt helyeznek és a numerikus számítások fontosságát ne becsüljék le. Biztosítani kell a tanszékek oktatóinak ía' auTU a kutató- és tervezőmunkában való megfelelő részvételét, valamint a jó tankönyveket. * Cholnoky Tibor rektor megállapításai (Felsőoktatási Szemle, Budapest 1954. évf. 79. old.). ** Meg nem jelenés. Vizsgaosztá/yzatok megoszlása 1953/4 első félévében A; A Mérnöki Karon ** B) Az Építészmérnöki Karon 64
