Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1955-1956

Borsos József: A város- és községgazdálkodási mérnöki oktatás megszervezése

7. Kommunális közlekedésgazdálkodás:

Ütgazdálkodás.

Úthálózat műtárgyai.

Helyi közforgalmú közlekedés.

Helyi víziforgalom.

8. Településgazdálkodás szerepe a közellátásban.

9. Ipar- és településgazdálkodás.

10. Mezőgazdasági jellegű települések községgazdálkodása.

A szakágazatok tárgyalása során olyan szakágazatoknál, ahol a hallgatók a műszaki szakismereteket más szaktantárgy keretében már elsajátították (pl. út- és vasútépítéstan, vízellátás, csatornázás stb.), a városgazdaságiam előadás csak a gazdasági és üzembentartási vonatkozásokat tárgyalja. Olyan területeken viszont, ahol a hallgatóknak szakmai képzésben még nem volt részük (pl. parképítés, gázellátás, köztisztasági szolgálat stb.), a szükséges szakismereteket is ennek a tárgynak a keretében oktatjuk.

Az elmondottak következtében az egyes szakágazatokat tárgyaló fejezetek tartalmát összhangba kellett hozni a kapcsolódó szaktárgyak keretében előadásra kerülő tananyaggal, így az egyes szakágazatok tárgyalásának rendszere nem lehet minden ágazatnál azonos és egységes felépítésű.

III. Települések műszaki igazgatása

1. Városok és községek műszaki hatósági feladatai.

2. Kommunális beruházások előkészítése és lebonyolítása.

IV. A településgazdálkodás működési tervei

Általános kérdések:

A településgazdálkodás állóalapjainak egyesített mérlege.

Működési terv elkészítése.

Az egyes részekben és fejezetekben gazdaságiam, üzemtant és szer- vezés-igazgatástani ismeretek egyaránt szerepelnek.

Szigorúan tudományos szempontból helyesebb lenne a gazdaságtant, üzemtant és szervezéstant külön-külön előadni. Ez azonban a város- és községgazdálkodás szerteágazó volta miatt nem lehetséges. Csupán az I. rész az, amely túlnyomórészt gazdaságtani kérdéseket tárgyal. Azonban ez sem szorítkozik kizárólag a gazdaságtani elméletre, hanem a tantárgy céljának megfelelően gyakorlati gazdasági ismeretek is szerepelnek benne. A II., III. és IV. részben szakágazatok szerint elkülönítve, de az egyes szakágazatokban együttesen szerepelnek a gazdaságtani, üzemtani és szer- vezéstani ismeretek.

Az előadásokkal párhuzamosan a 8., és 9. félévben gyakorlati órák is vannak. Ezekben olyan jellegű terveket és gazdasági tanulmányokat készítenek, amelyek a városi mérnöki gyakorlatban előfordulnak, viszont a szakoktatás egyéb területén kidolgozásuk a tantervbe nem építhető be.

Ilyenek: telekrendezési térrajz, városi park kivitelezési terve, lakóépület műszaki leltára, lakóépület tatarozási terve, városi út törzskönyve, szanálási gazdasági vizsgálat, városgazdasági költségvetés stb.

32