Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1955-1956
Borsos József: A város- és községgazdálkodási mérnöki oktatás megszervezése
Tekintettel arra, hogy még az egyetemen belül is csak kevesen ismerik a város- és községgazdálkodási szakképzés lényegét és részleteit, röviden ismertetjük a tantervet, a Városgazdaságtan című tantárgy felépítését, a termelési gyakorlatok és diplomatervfeladatok tartalmát és az új mérnökök elhelyezkedési lehetőségeit. Az ismertetés még 1956 október elején készült, így egyes megállapításai kiegészítésre, helyesbítésre szorulnak. Időközben a kormányzat megszüntette a Város- és Községgazdálkodási Minisztériumot. Ezzel azonban a feladatok és a feladatok egységes szemléletének, valamint az összefüggések vizsgálatának szükségessége nem szűntek meg. Nem szűnt meg — hiszen nem is szűnhetett meg — a városok műszaki feladatainak ellátására hivatott mérnök-típus iránti igény sem. Az igény egyre fokozódó mértékben fennáll, legfeljebb a szaknak szerintem helytelen elnevezését kellene »városi mérnöki« szakra megváltoztatni, mert ezek a mérnökök nem csak »gazdálkodnak«, hanem a városok fejlesztésével, a műszaki hatósági és építtetői feladatok ellátásával is foglalkoznak. II. A tanterv Legelőször azt a nézetünket szeretnénk nyomatékosan hangsúlyozni, hogy az új szak bevezetése nem további lépés az oktatás sok területén már is túlzott szakosítás irányában, hanem inkább visszatérés a régi, ún. általános mérnöki képzéshez. Sőt ezen a szakon még általánosabb és még sokrétűbb ismeretanyagot igyekszünk a hallgatóknak átadni. A szakképzés megindítását hosszas viták előzték meg, hogy az új szak szervezése az építészmérnöki vagy mérnöki karon történjék-e meg. Az első évfolyam beiskolázása az építészmérnöki karról történt. Időközben azonban a kormányzat úgy döntött, hogy a város- és községgazdálkodási szak a mérnöki karon lesz. A megejtett részletesebb vizsgálatok szerint ugyanis a feladatoknak nagyobb hányada olyan jellegű, mely a mérnöki munkákhoz áll közelebb. A szak tantervének kialakítása a következő általános szempontok figyelembevételével történt meg: a) A város- és községgazdálkodási szakon a szakosítás a Mérnöki Kar három másik szakával azonosan a 7. félévben kezdődik. Az első hat félévben tehát az alapképzés mind a négy szakon azonos. b) A város- és községgazdálkodás sokrétű feladatainak megfelelően a szakosítás három féléves időtartama alatt a hallgatóknak bizonyos mértékben építészmérnöki, gépészmérnöki és gazdasági ismereteket is kell szerezniük. c) A sokrétű képzés ellenére a hallgatók heti óraszámát az OM által megállapított 36 óránál magasabbra felvenni nem lehet. d) A korlátozott óraszámnak megfelelően gondos mérlegeléssel kell megállapítani azokat az arányokat, amelyek a különböző jellegű szaktárgyak óraszámát meghatározzák. ej A korlátozott lehetőségek ellenére el kell kerülni azt, hogy a hallgatók a sokirányú képzésnek megfelelően minden tárgyból csak lexikális ismeretanyagot szerezzenek. Arra kell törekedni, hogy legfontosabb működési területeiken mélyebb szakmai oktatásban is részesüljenek. 27