Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1955-1956
Kossuth-díjas tudósaink
DR. GYULAI ZOLTÁN akadémikus, a fizikai tudományok doktora, tanszékvezető egyetemi tanár Több mint négy évtizedes, eredményekben gazdag tudományos múltra tekinthet vissza. Témája a szilárd testek fizikája. Már 1912-ben írt doktori disszertációja is a napjainkban oly nagy jelentőségű félvezetők területére esik. Az alkalihalogenidek fényelektromos és optikai vizsgálatainak eredményei ma már minden alapvető könyvben megtalálhatók. Mint egyetemi tanár a debreceni, kolozsvári egyetemeken, majd a budapesti Műegyetemen működik. Kossuth-díjjal való kitüntetését azokért a vizsgálataiért kapta, amelyeket még az 1930-as évek elején Szegeden kezdett. E vizsgálatok a kristálynövekedés egyes kérdéseit voltak hivatva tisztázni. Feltételezése szerint a növekedésnél oldatok esetében fontos szerepet játszik egy mikroszkopikus méretű, átmeneti határréteg. Ennek a létezését ő többféle kísérlettel is igazolta. Kristálynövekedési vizsgálatai gyakorlati szempontból is rendkívül jelentősek. A technika számos mesterségesen növesztett kristályt használ fel. És épp ezért fontos ismerni a kristály növekedés mechanizmusát. Gyulai akadémikus intézetében többfajta egykristály nö- vesztési módszert dolgozott ki. Ezek között a legjelentősebb a kvarckristályok növesztésére kidolgozott módszer. Tudományos eredményei külföldön is ismeretesek. Az angol Faraday Society tudományos munkáját óhajtotta elismerni akkor, midőn pár évvel ezelőtt tagjává választotta. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája 1955- ben meghívta Leningrádban rendezett félvezető kongresszusára, amelyen eredményeiről előadást is tartott. A ma már több ezerre tehető volt tanítványa benne nemcsak a tudóst tiszteli, hanem a tanárt is. A szegedi, debreceni és kolozsvári egyetemeken több száz fizikust, vegyészt, orvost ismertet meg a fizika modern eredményeivel és tanít meg az exakt gondolkodásra. Előadásai, kísérletei nevét az ország határain túl is ismertté tették. Mint műegyetemi tanár több évtizedes tapasztalatát két kötetes Kísérleti fizika c. tankönyvében foglalja össze és adja át az egész magyar ifjúságnak, 200
