Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1955-1956

Major Máté: Tíz esztendő magyar építészete

a táji jelleg formai konzekvenciáinak bizonyos mértékű keresését mutatja, míg a kiállítás másik fele nem egy figyelemreméltó, fejlett lakásmegoldást produkál.

Az utóbbi kiállítás Csepelnek a kapitalizmustól örökölt települési anarchiájában akar rendet teremteni, és az új város formálására, s egyes fontos középületeinek és különböző típusú lakóházainak kialakítására, elhelyezésére tesz sok vonatkozásban haladó jellegű javaslatot.

A megszervezett állami tervezés, az ÁÉTI, illetőleg a MATI8 tervező kollektívája először 1948-ban, majd az így szerzett tapasztalatok alapján javítva és bővítve, 1949-ben bocsátja ki az első magyar lakó- és középület típusterveket, melyek az adott gazdasági-műszaki feltételek bizonyos mértékű túlbecsülésével, a funkcionalista felfogás elsődlegességének következtében elrendezésükben sokrétűbbek, változatosabbak a maiaknál, ami természetesen a típusépületek megformálásában is jelentkezik.7 Ugyancsak 1949-ben jelennek meg az első, ideiglenes jellegű, kísérleti tervezésinormák is.s

Ezekkel részben egyidejűleg, részben utánuk, egészen kb. 1952-ig valósulnak meg folyamatosan az első, jelentősebb új köz- és lakóépületek, az első telepek és új városok első épületei, az ipar nagyobb építészeti objektumai — valamennyi az »új építészet« jegyében. Ezek az alkotások — kivéve talán egyik-másik vidéki épületet — általában ismertek és nemcsak a szakma képviselői előtt. Hogy a legjellegzetesebbeket néhány szóval mégis felidézem, nem célzatosan, egyedül a mondottak illusztratív aláhúzása érdekében teszem.

A budapesti Belügyminisztérium épülete (1. kép) — Benkhard Á., Gábor L., Gádoros L. és Preisich G. műve — átépítés ugyan, de Dunapartra helyezése következtében mindenkinek hangosan hirdeti azt a szemléletet, amely megelégszik a tömegek, felületek, nyílások — tehát az architektonika — elemeinek egyszerű érvényesítésével az architektúrában. Mivel azonban ebben az egyszerűségben a nyugati építészet bizonyos formai reminiszcenciái elevenülnek meg, ez az épület egyike az elsőknek, melyek — az akkori szovjet építészet párhuzamában — provokálják az ellen- véleményeket.

Hasonló szerepe van az »új építészet« fejlődéstörténetében az első Néphadsereg utcai irodaépületnek — Szendrői J. munkájának — mely eléggé indokolatlanul és nem elég jól »emlékszik« brazíliai előképeire, amivel — természetesen — élesen ütközik a szélesebb közvélemény ízlésébe. Mennyivel szerencsésebb és jobb az épületkomplexumnak — ugyancsak Szendrőy és Lauber L. tervezte — második, nagyobb szakasza — és nem csupán kora feltételeihez mérten.

0 ÁÉTI = Állami Építéstudományi és Tervező Intézet, az első — 1947-ben szervezett — ilyen intézményt már 1948-ban átszervezik, és három részre tagolják. Így jön létre az ÉTI = Építéstudományi Intézet, az ITI = Ipariépület Tervező Intézet és a MATI =' Magasépítési Tervező Intézet.

7 Perényi Imre: Az 1949. évi típustervek. Oj építészet, Budapest, 1949, 4. évf. 2—3. sz. 81—82. o. A lap közli az 1949. évi típustervek egy részét is : uo. 83—92. o. és 4—5. sz. 137—142. o.

8 Az első magyar tervezési normák. Építés-építészet, Budapest, 1949, 1. évf. 5. sz. 43—50. o.

148