Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1955-1956
Dr. Vásárhelyi Boldizsár: Budapest úthálózata korszerű fejlesztésének szempontjai
épített utakat létesíteni, hanem azokat kellő módon fenn is kell tartani. Az útburkolat éppen abban különbözik más mérnöki létesítményektől, hogy a forgalom behatásain kívül az időjárás hatásainak is ki van téve. Ha nem tartjuk fenn kellően, amellett, hogy a forgalom céljaira kevésbé alkalmas, a népgazdaságot a burkolat értékében előálló csökkenés miatt nagy károsulás éri. Sajnos, ezen a téren azt kell megállapítanunk, hogy Budapest útjainak fenntartási helyzete nem mindenben kielégítő. Még a főútvonalak burkolatán is vannak hiányosságok, a mellékutcáknak azonban sok esetben olyan a burkolata, hogy a számos gödör miatt csak kis sebességgel lehet haladni, és a fenntartás hiányos volta miatt a könnyebb aszfaltos burkolatok vizes, poros makadám burkolattá alakulnak vissza. De nemcsak egészségügyi szempontból hátrányos a fenntartás hiánya. Még az alábbi károsodásokat is okozza: 1. Különösen szűk utcák és egészen a házak faláig érő járdaburkolatok esetén a nagyobb sebességgel haladó nehezebb teherautók az egyenetlenségeken, gödrösödéseken áthaladva olyan nagy ütődést, illetőleg dinamikus hatást okoznak, ami a burkolaton át az épület falához mint rezgés jut el, s az egész épületet megrázkódtatja; a másodlagos rezgések az altalaj közvetítésével a főfalak alá kerülnek, s az épület innen is kap rezgéseket, rázkódásokat. Az épület rezgése, mozgása azt eredményezi, hogy a házak falain repedések s komolyabb sérülések állhatnak elő. Elsőrendű nép- gazdasági érdek, hogy az épületekben lévő károsodás a rossz útburkolatok következtében ne következhessék be, és így ezért is nagyobb gondot kell fordítani útburkolataink fenntartására. Saroképületeknél, ahol az útkereszteződés kőburkolata aszfaltos burkolathoz csatlakozik, a két minőségű burkolat találkozásánál lesüllyedés állhat elő. Emiatt a saroképületek igen sokat szenvednek, az ablaktáblák csörömpölnek, a födémek megrázkódnak, a falakon repedések keletkeznek. Ma a népgazdaság a házbirtoknak is tulajdonosa, és így minden károsodás a népgazdaság károsodása. 2. Igen nagy károsodást okoz a rossz útburkolat a közúti közlekedés fontos alkotóelemében, a járműben. A sok rugótörés az útburkolat minőségével hozható összefüggésbe. A nagyobb motorfenntartási, felújítási költségek is a rosszul fenntartott útburkolat következményei, s éppen ezért ez is megkívánja, hogy a jövőben útburkolataink fenntartását nagyobb mértékben szorgalmazzuk. Kedvező körülmény, hogy a városok utcáin a KRESZ előírásai szerint a járműveknek kisebb sebességgel kell közlekedniük. Budapesten 50 km/óra a legnagyobb megengedett sebesség. Ez a dinamikus hatásokat illetőleg kedvező határérték, azonban általában nem kerül mindig betartásra. Főképpen az éjszakai órákban eszközölt teherautó-szállításoknál a szabad útpálya által adódó lehetőség arra csábítja a teherautó vezetőket, hogy egyes rossz útburkolatokon nagy sebességgel száguldjanak. Még egy körülményre szeretnék rámutatni. Megállapítható, hogy a főváros úthálózatának fenntartására és építésére ma kevesebb szakembert, útépítő okleveles mérnököt alkalmaz, mint régebben. Egyes államokban, így Franciaországban is az útépítési és különösen az útfenntartási szolgálatot közönséges szolgálatnak nevezik, utalva arra, hogy Caesar, a nagy hadvezér, amikor a római szenátus Germania úthálózatának jobb karba hozásával megbízta, úgy fejezte ki magát, hogy neki, mint hadvezérnek ez 140