Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1955-1956

Elhunyt professzoraink

zetésében vesz részt, ugyanakkor azonban — mint az Ókori Építészeti Tanszék tanársegéde — fokozatosan érleli művészettörténeti tudását és pedagógiai képességét.

Saját tervezői munkásságából kiemelkedő alkotás a budapesti Erzsébet téren 1936-ban épült irodaház, amelynek magas kultúráról és ízlésről tanúskodó homlokzatát és belső kialakítását — sajnos — a második világháború pusztulásai után eltorzítva állították helyre. Ez az építészeti kultúra és helyi nemzeti jelleg mutatkozik földszintes lakóházainál is. A későbbi esztendőkben Kardos György építészeti és oktatói működése kényszerűen megszakadt. De ezeknek az időknek megpróbáltatásai tovább érlelték egyéniségét, szemléletét, kitartását, különleges akaraterejét. A felszabadulás után mind tevékenyebben vesz részt az új építésznemzedék kinevelésében. Megmenti a tanszék könyvtárát, s mint adjunktus működik a Műegyetemen Friedrich Loránd tanár mellett. Professzorának halála után az ókori és újkori építészettörténet előadója. Ebben az időben tudományos munkássága is fellendült. 1947-ben Az antik római építészet barokk vonásai című disszertációja alapján műszaki doktorátust szerez, 1948-ban pedig megjelenik Antik formák, alakzatok és építmények arányai című kötete, a Klasszikus tömegfelület és térrendszerek című könyve, valamint alaktana. 1948-ban a Tér és Forma hasábjain Pompeji lakóházak címen ír tanulmányt. E munkásságával párhuzamosan tervezi — Károlyi Antallal együtt — az elpusztult szófiai magyar követség székházának helyreállítását, s az ő tervei szerint valósul meg a Magyar Nemzeti Bank palotájának újjáépítése, s épül a Ganz-gyár irodaépülete.

Kardos György életében döntő lépcsőfokot jelent építőművészetünk aktuális stílusproblémáival kapcsolatban megtartott 1951. évi nagyszabású vita. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége kezdeményezésére építészetünk helyzetéről lefolytatott vitán Kardos György az építésznevelés hiányosságainak és követelményeinek őszinte feltárásán kívül a nemzeti hagyományok kutatására adott fontos irányítást. Feltűnést keltő előadása építészeti fejlődésünk konkrét történeti ütemében aktív erőként hatott. Ettől az időtől kezdve rendkívüli tevékenységet fejtett ki építőművészetünk minden területén, s rövid hónapok alatt építésztársadalmunk irányítójává emelkedett. 1951 őszén az Építészeti Kar dékánja, a következő esztendőben az általa szervezett Építőipari Műszaki Egyetem első rektora lett. S e sokrétű nehéz munka közben mindig talált módot arra, hogy az egyetemi hallgatókkal egyénileg is foglalkozzék, problémáikban az igazi nevelő türelmével támogatást nyújtson. Egyetemi működésének egyik fontos eredménye a magyar építészettörténet önálló tantárgyként való bevezetése. Az egyetemen kívül is aktív szervező, kezdeményező szerepet játszott. Építőművészetünk alakulásának folyamatában meghatározó jelentőségű volt az 1951. évi első építőművész-kongresszuson megtartott nagyszabású beszámolója is. Ez a referátum határozott útmutatás volt a magyar építőművészet szocialista irányba terelésének érdekében. Kardos György útmutatása egyúttal az építészettörténeti tudományos vizsgálatoknak is új célt adott- Megindult a magyar hagyományok kutatása a klasszicista építészetben, e korszak alkotásainak nagyarányú tudományos feldolgozása. Kardos György a magyar klasszicista építészetet a reformkor történetéből, társadalmi viszonyaiból vezette le, s így kísérelte meg igazolni annak nem104