Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1955-1956
Károlyi Zsigmond: Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem és a magyar mérnök- és építészmérnökképzés története
KAROLYI ZSIGMOND AZ ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖZLEKEDÉSI MŰSZAKI EGYETEM ÉS A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZMÉRNÖK-KÉPZÉS TÖRTÉNETE Az 1952—53-as tanévvel egy új egyetem kezdte meg működését hazánkban. A kormányzat 1952/13. sz. rendelete felállította Budapesten az Építőipari Műszaki Egyetemet, s ezzel műszaki felsőoktatásunk kibővített hálózatában — jelentőségének megfelelően — önálló szervezetet adott a mérnök- és építészmérnök-képzésnek. Műszaki felsőoktatásunk hálózatának e »legfiatalabb« tagja, az Építőipari Műszaki Egyetem — 1955-től Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem — valójában műszaki felsőoktatásunk legnagyobb múltú intézménye: az egyetemi színvonalú mérnökképzés nemcsak hazánkban, de talán az egész világon legrégibb intézményének, a földmérő és vízmérő mérnökök képzésére szervezett Institutum Geometricumnak utóda. Legrégibb tanszékeinek története az Institutum Geometricum (Mérnöki Intézet) alapítási évéig (1782) sőt még korábbi időkig nyúlik vissza, hiszen az Intézetben a Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán már meglevő tanszékek tanárai tanítottak. Az Építőipari Műszaki Egyetem tehát nem a Műszaki Egyetem utóda. Létrejöttével tulajdonképpen a Műszaki Egyetem magját, alapját képező mérnök-, vízépítőmérnök- és építészmérnök-képzés vált ki az idők folyamán, a technikai tudományok fejlődésével, differenciálódásával párhuzamosan hatalmas méretűvé vált »műszaki tudományok egyeteméből«. Kétségtelen ugyan, hogy ezzel az átszervezéssel önálló életet kezdett iskola jellege »szakfőiskolaivá« vált, a történelmi múlt, a tradíció azonban indokolttá teszi az eredeti »egyetem« megjelölés használatát. Az Institutum Geometricum — teljes nevén Institutum Geometrico- Hidrotechnicum — tehát vízépítő és földmérő mérnökképző intézet megszervezésével és megnyitásával (1782. nov. 15.) a Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, a kollégiumok és akadémiák filozófiai tanfolyamaihoz hasonlóan, már korábban folyó mérnökképzés új, korszerű szervezeti formát kapott. Addig a mérnökök szakmai képzését csupán a fentemlített filozófiai tanfolyamokat követő gyakorlat jelentette. A Tudományegyetem kezdeményezésére és javaslatára 1782-ben kiadott királyi rendelkezés azonban a mérnöki minősítést az Institutum Geometricum hároméves szakmai továbbképző tanfolyamának elvégzéséhez kötötte. Az intézet megkülönböztetett szerepét és jelentőségét ez a rendelkezés a 9
