Batalka Krisztina: Márciusi mérnökifjak. Az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményei és későbbi ünneplései a Műegyetemen - Egyetemtörténeti füzetek (Budapest, 2018)
Forradalmi Ifjúsági Napok
Forradalmi Ifjúsági Napok A Kádár-rendszer az 1960-as évek közepétől új ideológiát gyártott az ismét utcára engedett tömeg ünnepléséhez: a Forradalmi Ifjúsági Napok (FIN) keretében egyszerre emlékeztek meg 1848. március 15- éről, az 1919. március 21-én kikiáltott Tanácsköztársaságról és 1945. április 4-éről. „Az első kettő csak a nagyszerű kísérleteket idézi, de a harmadik a befejezést, hazánk végleges felszabadulását jelenti. A Forradalmi Ifjúsági Napok célja, hogy azokra a gondolatokra irányítsa a fiatalság figyelmét, amelyeket ezek az évfordulók megtestesítenek.”22 A „forradalmi tavasz” ünnepségsorozatot a BME-n is a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) egyetemi szervezete koordinálta az alábbi gondolatok értelmében: „Különösen a sajátunknak, az ifjúság ünnepeinek érezhetjük őket, mert mindháromban szerepet játszottak a fiatalok. Fontos, hogy elődeink újat és jobbat akaró nyugtalansága, szenvedélyes útkeresése ne vesszen el számunkra...Mi az, aminek eszünkbe kell jutni, ha március 15-re gondolunk? A történelmi haladás, a hazafiság, a hazaszeretet. Mit jelent nekünk ma a hazafiság? Cselekvést, munkát, a szó fizikai és eszmei értelmében.”23 A programokban fokozatosan nyomon követhető, hogy a hivatalos egyetemi ünnepségek mellett vidámabb, könnyedebb és színesebb rendezvények is belefértek az 1970-es évek végére már FIN-fesztiválként említett eseménysorozatba - az ünnepség kulturális és szórakoztató karakterének erősítése nem volt véletlen. 1974. március 16- án például Cseh Tamás tartott dalestet a legendás E Klubban, 1979-ben első alkalommal rendeztek BME-autóversenyt, 1983-ban pedig a MAFC nyolcpárevezős regattát). Természetesen az egyetemi ifjúság hagyományos megemlékezését évente megtartották a Petőfi szobornál és a Múzeum kertben. 16
