Batalka Krisztina: Márciusi mérnökifjak. Az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményei és későbbi ünneplései a Műegyetemen - Egyetemtörténeti füzetek (Budapest, 2018)
Ünneplés a forradalom évében
Március 15-ét 1951-ben újra munkanappá nyilvánították. Az új politikai rendszernek sok más tavaszi ünnepe zsúfolódott össze: március 9. Rákosi Mátyás születésnapja, március 21. a Tanácsköztársaság kikiáltásának napja, április 4. pedig Magyarország felszabadítása — ezeket mind kötelezd volt megünnepelni. Az uralkodó ideológia jegyében arra buzdították a műegyetemi hallgatóságot is, hogy „hazafias kötelessége, hogy hasonlóan és méltóan a márciusi ifjúsághoz, a munkában, a tanulásban élen járjon.”17 Mindezt öszszekapcsolták az 1950-ben szervezett Hadmérnöki Karra történd jelentkezésre buzdítással, példaként állítva a március 15-i ifjakat, Petőfit, Vasvárit és 1848 egyetemistáit, „akik egy emberként álltak a szabadságharc lobogója alá, és akik életüket áldozták a népért. Erősítsétek Néphadseregünket, jelentkezzetek hadmérnöknek!” - hangzott a jelszó.18 Ünneplés a forradalom évében Ugyan nem 1956 márciusában, hanem ősszel - 1848 után ismét - forradalmi pontokat fogalmaztak meg a Műegyetem hallgatói. Az október 22-i az aulai nagygyűlésen összeállított 14 pontos programban szerepelt többek között az is, hogy március 15-ét (és október 6-át) ismét nyilvánítsák nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá. Azon az estén szinte március 15-i hangulat tört ki mindenkiben - fogalmazta meg több visszaemlékező. / 12
