Batalka Krisztina: Márciusi mérnökifjak. Az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményei és későbbi ünneplései a Műegyetemen - Egyetemtörténeti füzetek (Budapest, 2018)
Forradalmi napok, hősök és mártírok
A forradalmat követően az egész oktatásügy területén változások kezdó'dtek. Az Eötvös József kultuszminiszter által benyújtott népoktatási törvénytervezet mellett elkészültek a felsőoktatás átalakítására vonatkozó tervek, közte a műszaki oktatási intézmények modernizálására vonatkozó javaslatok is. A hallgatók tanácskozásai során megfogalmazódott követelések ezekkel a reformtörekvésekkel estek egybe. Végül a tervek már csak később valósulhattak meg (a Műegyetem például csak 1871-ben válhatott egyetemi rangú, autonóm intézménnyé). Az 1848-as hallgatói pontokból mindenesetre a könyvtár létrehozása még abban az évben megtörtént, a ma BME OMIKK néven működő közgyűjtemény 1848 májusában alakult meg. május végén tartott utolsó vizsgákon már csak alig 20 hallgató jelent meg, sokan, így Péch is, aki gyalogsági honvédnek jelentkezett, végigharcolták az 1848-49-es évet. Péch a fegyverletétel előtt szerzett sebesülésének köszönhette, hogy a szabadságharc bukása után nem sorozták be az osztrák hadseregbe, így felgyógyulása után újra beiratkozhatott az Ipartanodába és 1853-ban megkapta mérnöki oklevelét. Saját bevallása szerint a szabadságharc leverése után is magyar öltözetet viselt, ám baja nem származott belőle, csak Mayer Lambert igazgató üzengetett neki, hogy miért nem teszi le a magyar viseletét.8 Péch József jelentős gyakorlati mérnöki tevékenységet fejtett ki a folyószabályozás és árvízvédelem terén, ő volt a magyar vízrajzi szolgálat megszervezője és a hidrológiai kutatások egyik úttörője Magyarországon. Hosszú és tartalmas életpályáját követően 1902- ben halt meg. MAGYAR POSTA Péch József 1829-1902 5
