Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1990-1991

1991. június 24. (699-1069) - 1. Beszámoló a TTTK munkájáról - 2. Az Egyetem tudományos kiadványai - 3. Jelentés az 1990 évi gazdálkodásról - 4. Javaslat a Belső Utasítás módosítására - 5. Javaslat az MBE képzési program bevezetésére - 6. Beszámoló az oktatási rektorhelyettes munkájáról - 7. Előterjesztés főtitkári megbízásra - 8. Javaslat egyetemi tanári kinevezésre - 9. Javaslat a nappali tagozatos tudományos továbbképzésre - 10. Javaslat a BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának módosítására - 11. A BME nappali tagozatán folyó nyelvoktatási rendhez tartozó végrehajtási utasítás módosítása ) - 12. Javaslat a Közlekedésmérnöki Karon Gépészmérnöki szak indítására - 13. Javaslat a BME és az MTSZ együttműködési megállapodására - 14. Az Egyetemtörténeti Emlékbizottság állásfoglalása szobrok, emlékművek, emléktáblák felállítására vonatkozó kari javaslatokkal kapcsolatban - 15. Javaslat a Villamosmérnöki Karon oktatási szervezeti egység megszüntetésére és alakítására - 16. Javaslat a Közlekedésmérnöki Kar Aero-és Termotechnikai Tanszéke nevének megváltoztatására - 17. Tájékoztató a Műegyetem Jegyzet-és Tankönyvkiadó gazdálkodásáról - 18. Tájékoztató a Központi Könyvtár főigazgatójával kapcsolatos intézkedésről - 19. Tájékoztató a Jövő Mérnöke felelős szerkesztőjének megbízásával foglalkozó bizottság munkájáról - 20. Egyebek - 1. Az Oktatási Bizottság tájékoztatója - 2. A főtitkár és a rektorhelyettes munkájáról

- 3 Az elűző évi hasonló táblázathoz viszonyítva az adatokat, a foglalkoztatottak száma, illetve az összegek a kisebb összegű árbevétel következtében szintén csökkentek. 2.2 Szervezeti egység kerete A megbízási díjra és határozott idejű alapbéremelésre fordítható keret 1990-ben az árbevétel százalékában nőtt az előző évihez képest. Ebből a szervezeti egységek (az árbevétel százalékában) 40,9%-ot megbízási díjra, 0,3%-ot határozott idejű alapbéremelésre, 4,4%-nt. külső munkatársak alkalmazására, 1,4%-ot (érdekeltségi) alap képzésére, 0,2%-ot pedig TB járulék befizetésére használtak fel. így alakult ki a belső munkatársak díjazására felhasznált 41,2%, amely a megbízási díjból és a határozott idejű alapbéremelésbűi származik. Ez az előző évinél 4,6%-kal nagyobb ugyan, de a 120 MFt-os árbevétel csökkenés miatt mintegy 22 MFt-tal kisebb az előző évinél. Jelentős szerepe van a szervezeti egységek kereteinek mérsékeltebb csökkenésében annak, hogy a TB járulék számításának módja egyelőre kedvez az egyetemi díjazási gyakorlatnak. A TB járulék 1989. és 1990. évi adatai azért térnek el nagyságrenddel, mert 1909-ben egész évben a korábban érvényes szabály szerint képezte a TB járulék befizetésére a keretet az Egyetem, míg 1990-ben csak kb. 5 héten át, mivel a BU '90 kiadásával más elszámolási szabályokat kellett alkalmazni. Az 1990. évi összeg nem az ötheti időtartammal arányos, hanem azzal, hogy az év elején kevesebb az elszámolt árbevétel. A kari jelentések arról tanúskodnak, hogy a szervezeti egységek előnyösnek tartják, és élnek az önkéntes műszerpótlási díj, illetve érdekeltségi alap képzés lehetőségével és a számok tanúsága szerint helyenként jelentős összegek állnak rendelkezésükre. 2.3 Központi keret A 2. sz. táblázatban látható a központi keret tartalmának alakulása. A legszembeötlőbb az a változás, hogy a fejlesztési alapok (központi és kari) valamint a szociális, kulturális és jutalmazási célú összegek aránya az előző évi árbevételhez viszonyítva 10,2% és 74,8 MFt volt, 1990-ben pedig az ez évi árbevételhez viszonyítva 3,0% és 23,2 MFt volt. Ezt az eltérést, valamint azt, hogy az eszközpótlás, értékcsökkenés összege növekedett az indokolja, hogy éltünk az 1990-ben érvényes pénzügyi szabályok adta lehetőséggel, mivel az az Egyetem számára előnyös volt.